Soha nem vett ki osztalékot, majd 370 millió forinttal szállt ki egészségügyi cégeiből a társaival Dzsudzsák Balázs. A vevő a győri egyetem volt, a tranzakciót pedig annak a kuratóriumnak kellett jóváhagynia, amelynek tagja volt a futballista jó barátja, Szijjártó Péter külügyminiszter.
A kórházfejlesztésre szánt uniós pályázatot még 2016-ban írták ki, 2020-ra ígérték, hogy kialakítják a gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerét. A 18,5 milliárd forint összköltségű projektből 11,6 milliárd forintot az unió áll, a feladat hat intézménynél a gyermekek sürgősségi és baleseti ellátásának fejlesztése lenne. A hét éves programból Szegeden 4,3 milliárdért épült volna új épület, hogy jobb ellátást kapjanak Csongrád-Csanád és a többi vármegye gyermekei. Ebből most nem lesz semmi. Hogy a kormánynak mennyire fontos az egészségügy egy emlékeztető: a szeged-csanádi püspök szállodája nemrég 520 millióval 3,8 milliárd forintra drágult.
Üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása gyanújával indított eljárást a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendőrség egy szolnoki orvos ellen. Az eljárást a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indították meg, miután a nyomozók 2023. július 17-én tetten érték.
A maga 40 milliójával a NER-potentátokat légiszállító családi vállalkozás különösen jól járt, de a Szerencsejáték Zrt. támogatási keretéből május-júniusban jutott pénz Szijjártó Péter miniszter testvére cégének, az ex-MIÉP-es zenész Schuster Lórántnak, továbbá egy szélcsatorna-fejlesztő cégnek, az úszószövetségnek és egy nemzeti érzelmű kultúrát terjesztő alapítványnak.
A sokak által csak udvari söprögetőként emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc cége nyerte el a magyarországi kórházak felújítására kiírt 400 milliárd forintos közbeszerzési pályázatot.
Az üzletet bonyolító két cég közül legalább az egyikhez köze is van Rogán Antal köreinek, nevesül a politikus egykori jobbkezének számító ügyvédnek, Kertész Balázsnak.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.