K-Monitor Adatbázis

Mindkét oltóanyag beszerzését Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, ezért joggal gondolhattuk, hogy az ő tárcájánál vannak az iratok. A külügy azonban azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem adatgazda a kérdésben, és ugyanezt írta vissza adatkérésünkre a Miniszterelnökség is. Nem adjuk fel, több állami szervtől is kikértük a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinák vásárlásáról szóló szerződéseket, hogy megtudjuk a beszerzések részleteit.

A kormányfő állításával szemben a fejlesztési pénzek nem 40, hanem négy százaléka jutott tavaly Budapestnek, de még ebben sem volt sok köszönet.

Harminc ember kaphatta meg soron kívül a koronavírus elleni védőoltást Budapesten. A Szent László Kórház covid osztályának egyik orvosa a gyanú szerint hamis igazolásokat adott ki nekik arról, hogy egészségügyi dolgozók vagy segítők, így juthattak oltáshoz.

Intő jel, hogy egy alapvetően jó és régen követelt egészségügyi reformlépés, a hálapénz betiltása szabályos pánikreakciót váltott ki szülés előtt álló vagy gyereket tervező nők sokaságánál. Az ok: egy csapásra megszűnt a fogadott orvosnál szülés lehetősége is, egyúttal kiderült, mennyire nincs egységes szülészeti ellátás Magyarországon. Mit adott az anyukáknak a bukóban levő, sok sebből vérző régi rendszer? Miért lehet jó megoldás a praxisközösség? Miért követ el hibát a kormány, ha csak annyit tesz, hogy kifehérítve visszacsepegteti a fogadott orvosos lehetőséget? Szakértői háttérbeszélgetések segítségével rakjuk össze a teljes hátteret.

Lábadozó nagybeteget, feszengő barátot, aggódó hozzátartozót alakító, és az ellátást borítékkal köszönő fedett nyomozók a kórházakban: ez a kép márciustól valósággá válhat. A bűncselekménnyé minősített hálapénz elleni hatékony fellépés másként nehezen képzelhető el. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a megbízhatósági vizsgálat elrettentő erejében bízik. Nem kis fába vágják a fejszéjüket a védelmi tisztek, a hálapénz megcsontosodott népszokás. Egy gyengélkedő egészségügyben, korlátosan hozzáférhető minőségi ellátás mellett nem véletlenül hívják a félelem bérének. Csak most már az orvosok is félhetnek.

A kínai Sinopharm vakcinája lényegesen drágább az orosz Szputnyikénál, Gulyás Gergely „emlékezete szerint” 10 ezer forint fölött van egy oltóanyag ára. A kínai vakcinából 5 millió adagot vettünk. Az így összesen 50 milliárd forint.

„Új egység”, „orvosokra vadásznak”, „csapdát állítanak” – csak három a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) újonnan felállított egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztályával kapcsolatos, eltúlzott felvetésekből. Váradi Piroska rendőrezredest, a már évek óta működő korrupciómegelőzési főosztály vezetőjét kérdeztük, aki hangsúlyozta: az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem.

Hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. Mindezt lehetőleg még azelőtt sínre tennék, hogy élesedne az orvosok jogállásáról szóló törvény.

Bár az eddigi rendszer tarthatatlan volt, a hálapénzt felszámoló törvénymódosítás egyelőre némi káoszt hozott az állami kórházak szülészeteire. A kismamák hetekkel a szülés előtt sem tudják, hogy fogadott orvosuk, vagy az intézményben éppen ügyeletben lévő, számukra vadidegen orvos kíséri-e majd a szülésüket. A nagyobb szigor a nagyvonalú béremelésekkel karöltve az egész egészségügyi szektor számára előremutató lépés, ám akadnak olyan részterületek, ahol az új szabályozás új kérdéseket vet fel a gyakorlatban.

Saját magát bízta meg egy uniós projekt irányításával még az újbudai rendelőintézet főigazgatójaként Kóti Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának frissen kinevezett helyettes államtitkára - állítja az újbudai önkormányzat.