K-Monitor Adatbázis

Mi köze a gulyáslevesnek az akupunktúrához és a kétmilliárd forintos kínai gyógyászati központnak Isaac Asimovhoz? Nem eszik olyan forrón az állami támogatást, mint ahogy azt a Híradó bemondta, de a Semmelweis Egyetemen épülő Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközponttal mégiscsak olyasvalamire költi az állam az adófizetők pénzét, amiről a tudomány azt mondja, hogy a nagy része humbug.

Csányi Sándor megvette a Budai Egészségközpontot, derül ki a GVH-hoz beadott engedélykérelméből. A Budai Egészségközpont már most is nagy szereplőnek számít, több mint 150 orvosa van három nagyobb budai rendelőben.

Kunetz Zsombor orvos meg akarta tudni, hogy milyen jutttatásokat kap a Magyar Orvosi Kamara elnöke és elnöksége, illetve miként használja fel a MOK a tagdíjakat és egyéb bevételeket.

Megvette a kormány a „dél-budai szuperkórház” telkét, méghozzá az eredetileg kinézett helyszínen, a XI. kerület Dobogó nevű részén. Ezzel, úgy tűnik, eldőlt, hogy a zöldmezős beruházással megvalósítandó óriásprojektre valóban a kormány által kiválasztott, ugyanakkor többek által bírált helyen kerül sor.

Állítólagos fideszes és kormányzati kapcsolataira hivatkozva próbál busás egészségügyi megrendelésekhez jutni a Diagon-ügyben ipari kémkedésért jogerősen elítélt Harmat Sándor – értesült a Magyar Idők. A férfi annak ellenére tagad, hogy nemrégiben már egy miniszter is figyelmeztette: fejezze be az ámokfutását.

Az egészségügy valódi fejlesztése helyett az egészségügyeseknek tartott blőd tanfolyamokra ment el rengeteg pénz az elmúlt években.

130 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott az államtól egy olyan orvos vállalkozása, aki korábban többször is szembekerült a törvényekkel és a szabályokkal. Vereczkey Attila az elmúlt években az alábbi ügyekkel került be a hírekbe: 88 rendbeli csalás miatt emeltek vádat ellene, majd ítélték el első és másodfokon is. A Nyírő Gyula Kórházban dolgozott, amikor két társával együtt pénzt szedtek be a félrevezetett pácienseitől az ellátásra úgy, hogy azokat a tb is finanszírozta, vagyis elvileg ingyenesek lettek volna.

Az ÁSZ úgy gondolta, hogy a parlagfű elleni védekezésünket fogja vizsgálni, legalábbis a 2013 és 2015 közti időszakot. Nem lehet nem lelőni a poént azonnal, úgyhogy a fő állítást összefoglalnánk röviden: Valószínűleg semmit nem ért a parlagfű elleni fellépésünk, de az erre szánt pénzeket igen tréfás módon költöttük el.

Aláírásgyűjtésbe kezdtek és petíciót fogalmaztak magánszemélyek a hálapénz ügyében. A Magyar Orvosi Kamarának címzett nyílt levélben azt kérdezik, vajon az etikai bizottság tagjai elfogadják-e a borítékokat. Az akciót most az indította, hogy a bizottság ugyan elítélte azt a veszprémi nőgyógyászt, aki bizonyítottan előre kért fizetséget, viszont ki nem zárta soraiból.

Két kormányzati ciklus telt el úgy, hogy a torz budapesti egészségügyi rendszerrel nem kezdtek semmit. Ez pedig nemcsak a gyenge örökség és a szerencsétlen központi szervezés kérdése, hanem a finanszírozásé is. Budapesten és az agglomerációban nagyjából 4 millió ember él, és használja a fővárosi kórházakat. Mivel viszont egyedül Budapest nem számított fejletlenebb konvergenciarégiónak, így alig kapott uniós forrást az egészségügy fejlesztésére. Miközben vidéken közel 500 milliárd forintból fejlesztették a kórházakat.