K-Monitor Adatbázis

Az EP-választáshoz közeledve elcsendesedtek ugyan az 1,4 milliárd forintos csalási és hivatali vesztegetési ügyben meggyanúsított, mentelmi jogától megfosztott fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György körüli események, de ha bárki is azt gondolta volna, hogy Simonka kényszerű háttérbe húzódásával leállt az az elképesztő szervezettségű, az uniós pályázati pénzek kisajtolásán tüsténkedő hálózat, amely kiépült a képviselő szűkebb hazájában, Békés megyében, akkor nagyobbat nem is tévedhetne.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatócsoportja által végzett felmérés szerint a többség, ha rajta múlna, még a hálapénz utólagos elfogadását is büntetné, ugyanakkor azt csak kevesen tudják, hogy a hálapénz műtét előtti elfogadása ma már bűncselekmény.

Bármilyen sok cikk is jelent meg, az országos hírű szívsebész elbocsátásához vezető valódi okokat nem ismerjük. Semmiképpen nem vonható kétségbe egy kórházigazgató joga ahhoz, hogy elbocsásson egy orvost, ha az etikailag elítélhető, a kórház belső szabályzatába vagy törvénybe ütköző dolgot tesz. Az elkövetett szabályszegés súlya azonban nem egyértelmű. A főigazgató súlyos jogi-etikai vétséget és adminisztratív mulasztásokat emleget, de sem a kórház, sem a beteg nem tett máig feljelentést az orvos ellen (feljelentést csak a betegek dokumentumainak nyilvánosságra hozatala miatt tett a kórház).

A 2016-ban Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft. nemrégiben egy új repülős vállalkozást alapított az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG) magyar leányvállalatával. Az IDAG-tól 2017-ben vett a magyar rendőrség helikoptereket, és a cégben azóta már társtulajdonos a prágai üzletember Jan Obrman is, akinek cseh cégétől a rendőrség 2016-ban nagyon drágán vett öt gépet.

Jogerős ítélet után kellett elárulnia a Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezetének, hogy az etikai bizottságaik hány alkalommal foglalkoztak hálapénzes ügyekkel 2016-ban.

Gyógyszerügyi kalandozásainkban eljutottunk az árképzéshez, továbbá az állam és a betegek gyógyszerkiadásaihoz, amelyek évről évre, hol lassabban, hol gyorsabban növekednek.

Kétrészes írásomban arra vállalkozom, hogy röviden felvázoljam a gyógyszerré válás rögös és küzdelmes útját, ismertessem a magyar gyógyszerellátás főszereplőinek helyzetét, a támogatás rendjét, az állami gyógyszerkiadások alakulását, a betegek terheit és egy-két javaslattal is éljek.

A botránykővé vált 1,35 milliárdos egyetemi beruházás költségének csak a töredékét teszi ki a hagyományos kínai orvoslással foglalkozó részleg létrehozása: az intézet egy emeletet foglal majd el a most épülő hat emeletes Szentkirályi utcai épületben. Egyelőre csak 220 millió forintról van kormányhatározat, összességében viszont milliárdokba fog kerülni a 15. kerületben induló másik kínaimedicína-projekt – a hagyományos kínai gyógyászati központ céljaira átadott mintegy 6500 négyzetméternyi ingatlan olyan rossz állapotban van, hogy az épületeket lényegében a szerkezettől újjá kell építeni.

Mi köze a gulyáslevesnek az akupunktúrához és a kétmilliárd forintos kínai gyógyászati központnak Isaac Asimovhoz? Nem eszik olyan forrón az állami támogatást, mint ahogy azt a Híradó bemondta, de a Semmelweis Egyetemen épülő Hagyományos Kínai Gyógyászati, Oktató- és Kutatóközponttal mégiscsak olyasvalamire költi az állam az adófizetők pénzét, amiről a tudomány azt mondja, hogy a nagy része humbug.

Csányi Sándor megvette a Budai Egészségközpontot, derül ki a GVH-hoz beadott engedélykérelméből. A Budai Egészségközpont már most is nagy szereplőnek számít, több mint 150 orvosa van három nagyobb budai rendelőben.