Volt idő – épp 30 éve –, amikor a Orbán Viktor nemhogy az „áment” nem mondta ki az egyházak kárpótlására, de egyenesen tiltakozott az Antall-kormány erről szóló törvénye ellen.
Az orfűi akvaparkkal és egy pesti belvárosi irodaházzal lett gazdagabb Schimicsek Tibor, az a befektető, aki részt vett az állam által tömegesen felvásárolt lélegeztetőgépek raktározásában.
Gyógyszálló építésére kapott uniós pénzt egy vállalkozó, a szálloda el is készült, de az egészségügyi szolgáltatások elmaradtak. A pénzt azért senki nem kérte vissza. (...) A máriafürdői szálló hirdetéséből igencsak hiányoznak az egészségügyi szolgáltatások: a bő fél évtizeddel ezelőtt megnyílt hotel tulajdonosa, mint majdani medhotelre kapott több százmilliós uniós támogatást.
Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.
Hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. Mindezt lehetőleg még azelőtt sínre tennék, hogy élesedne az orvosok jogállásáról szóló törvény.
Bács Zoltán szerint sok fog múlni a stratégiát és felügyeletet ellátó kuratórium összetételén. Úgy látja, hogy csak a jogviszonyban van lényeges különbség a jelenlegi működéshez képest.
Nagydorog polgármestere nemrég bejelentette, hogy 381 millió forintból építhetnek egy orvosi szolgálati lakást, ám a Miniszterelnökség megkeresésünkre egyelőre nem adott információt a 2020-as nyertes pályázók listájáról, ahogyan arról sem, miért ilyen drágák ezek a vidéki házak. 2019-ben 13 házra több mint 3 milliárd forintot biztosított az állam, azaz átlagban nagyjából 230 millió jutott egy beruházásra.