K-Monitor Adatbázis

Nem egyértelmű a Btk.-ban, hogy a hálapénz utólagos elfogadása vesztegetésnek minősül-e, ezért a a Legfőbb Ügyészség a passzus módosítását javasolja. Bár a Btk.1978 óta tiltja, kifejezetten a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért még senkit sem ítéltek el.

Jogszabály-módosítást kezdeményezett a Legfőbb Ügyészség, mert a törvény nem szabályozza egyértelműen, hogy elfogadható-e utólag az előre nem kért hálapénz.

A jogszabály módosítását kezdeményezik a minisztériumnál. Az érvényben lévő jogszabályok szerint előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag adott, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.

Jogszabály-módosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében a Legfőbb Ügyészség, amely a Magyar Rezidens Szövetség kezdeményezésére vizsgálta meg ezt a kérdést.

Az új Btk. felveti annak a kérdését, hogy vesztegetés-e a paraszolvencia. A legfőbb ügyész állásfoglalása rendezheti a kérdést.

A Legfőbb Ügyészség egy-két héten belül válaszol a Magyar Rezidens Szövetségnek arra a megkeresésre, amelyben a szervezet arra vár választ, hogy az orvosok által előre nem kért, utólag azonban elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a gazdasági vesztegetés tényállását.

A Btk bünteti a hálapénz elfogadását, a minisztérium viszont nyugtatja az orvosokat: nyugodtan fogadják el, nem lesz bajuk.

Elképzelhető, hogy mégis büntetőjogi kategória lesz a jövőben a hálapénz adása és elfogadása; a kórházszövetség jogértelmezést kérhet – értesült a Magyar Nemzet.

Mindenképpen büntetendő a hálapénz elfogadása – állítja az ELTE büntetőjogásza. Más vélemények szerint elfogadni lehet, kikötni nem, de a szabályozás mindenképpen rossz, és jogbizonytalanságot okoz.

Egyetlen kórházigazgató sem adhat felmentést, a hálapénz elfogadása mindenképp büntetőjogi kategória. Legyen az előre kialkudott, vagy utólag elfogadott paraszolvencia, vesztegetésnek minősül – Dr. Gellér Balázs professzor jogértelmezésével egészen új helyzetet teremtett az egészségügyben.