Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai” cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról egyáltalán nincs meggyőződve, hogy érdemes lenne új cégeket és új gyárakat létrehozni (vagyis zöldmezős beruházásokba fektetni) a kapacitások növelésére. A meglévő kapacitásokon esetleg érdemes lehet fejleszteni. Az a kérdés, hogy mekkora a hazai igény, hova gyártunk majd felszereléseket, hova adjuk el azokat és mennyiért? Miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, a magyar tulajdonú, debreceni, stratégiai fontosságú Dispomedicortól egyáltalán semmit sem rendelt.
A jövő évi költségvetésből 3,5 milliárd forintot már el is különített a kormány, hogy kibővítse az eddigi meddőségi finanszírozást. Egyvalamit azonban nehezebb átlátni: Miért van szükség az egészhez magántulajdonban lévő meddőségi klinikák állami tulajdonba vételére? Lantos Gabriella szerint a lépéssel nem történik más, minthogy „az állam kiszorítja a piaci szereplőket a meddőségellátásból.” A magán meddőségi ellátás fokozatos megfojtásával a kormány „egy jól tejelő báránykát terel vissza az akolba”- fogalmazott Lantos, arra utalva, hogy a most megvásárolt meddőségi klinikák egytől egyig nyereséges vállalkozások voltak. Ugyanakkor az egész ügylettel kapcsolatban elterjedt annak a gyanúja is, hogy NER-közeli üzleti körök benyomulását készíti elő az állami pénzekkel mostantól még inkább kitömött meddőségellátásba. Ezt a feltevést erősíti Lantos Gabriella szerint az is, hogy a meddőségi ellátás központosított intézményrendszere 2022. december 31-ig állna csak fenn a Magyar Közlönyben megjelentek szerint.
A Magyar Honvédség több mint 7,6 milliárd forintos egészségügyi beszerzéséről döntött a kormány.
Pest megyében a hívások feléhez sem érkezik meg 15 percen belül a mentő.
"Valami bűzlik, de nem eléggé!" – ezekkel a szavakkal mentette fel a pénzmosás vádja alól Stefan Apostol bíró első fokon Alfons Mensdorff-Pouillyt. A burgenlandi grófot azzal vádolták, hogy 12,6 millió eurót kapott a brit katonai konszerntől, a BAE-től.
Bécsben az utolsó tárgyalási napon új tanúkat hallgattak meg a „Gripen-gróf”, Alfons Mensdorff-Pouilly perében.
A GYEMSZI növekedése felvet bizonyos kérdéseket. Ide került a minőségfejlesztés, a gyógyszerészeti hatósági jogkör, a szakfelügyeleti módszertani központ, az ESKI, az EKI. Jogi és igazgatási szempontból a legnagyobb gond az, hogy egyetlen szervezetben egymással össze nem férő funkciók kerültek egy irányítás alá. a szerepek ütközését látom az egyik legnagyobb gondnak. Például a GYEMSZI-OGYI szakértőként közreműködik a gyógyszerbefogadások területén és kiadja a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyét is, majd kiírja a közbeszerzést is: ez máris három olyan szerep, amelyek szükségképpen ütközhetnek egymással. A korrupciós veszély lényegesen nagyobb, ez a típusú központosítás mindenképpen növeli a visszaélések kockázatát.
Egy alkalmazás segítségével néhány kattintással be lehet jelenteni, ha korrupcióval találkozunk. A Bribespot alig egy hónapos, de már számos országban, köztük Magyarországon is jelentettek korrupciós ügyeket.
Közép-Kelet Európában a románok után a magyarok gondolják legnagyobb arányban úgy, hogy az elmúlt három évben nőtt a korrupció mértéke.
