K-Monitor Adatbázis

Hazai lélegeztetőgép-gyártásért lelkesedett 2020 őszén Szijjártó Péter és Rétvári Bence. A külügyminisztérium 1000 gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól. A gépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök. 2021 nyaráig 484 darab Celitron-készülék hazai kórházakhoz került, de jutott belőlük Jordániába és Bosznia-Hercegovinába is. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek.

A hazai vakcinagyártásról először május táján jött hír, az Operatív Törzs akkor számolt be arról, hogy megkezdődött a munka, folynak a tesztelések, amit akkor ígéretesnek mondott Müller Cecília országot tisztifőorvos. Ezt követően az előző év végén jött újabb hír, akkor a Pénzügyminisztérium említette meg a nagyon fontos döntések között az Oltóanyaggyár megvalósításának előkészítését a 860 milliárd forintos év végi csomag részeként.

2021 novemberében 33 beteget ápoltak a 150 főre méretezett kiskunhalasi járványkórházban, ami tavaly december óta üres. A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház közadatigénylésünkre nem csak a 2021-ben ápolt betegek számát, hanem a rezsikiadásokat is közölte. Az épület, ahogy megírtuk, 5 milliárd forintba került, a konténerkórházat a kormányközeli ZÁÉV és a WHB építette fel.

Nem fogynak a koronavírus járvány idején 300 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek – ez derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság közadatigénylésünkre adott válaszából. Az állami intézmény két csarnokban tárolja az eszközöket, csak az elfoglalt területért fizet. A bérleti díj nem csökken.

Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását egy állami szervezet vezeti, de a kormányt nem érdekelte, hogy lesz-e megfelelő számú intenzíves orvos és ápoló a 17 ezer megvásárolt lélegeztetőgépre. Egy bírósági tárgyaláson derült ki, hogy a kabinet nem kért adatokat a regiszterből. A háromszázmilliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzésről kiderült: túlárazottak voltak az eszközök.

Nem árulja el a Csák János vezette tárca, hogy miért esett a választásuk a piacon ismeretlen Avian Fund Kft.-re, amelynek havi 1,5 millió forintot fizetnek tanácsadásért. A cégtulajdonos Marencsák Kitty férjének vállalkozásai azonban még érdekesebbek. Králik Samu Péternek az USA-ban is volt, és Szlovákiában ma is van több céges érdekeltsége, ahogyan itthon is. Ezekben a cégekben olyan személyeket találunk, mint a KISZ KB egykori titkára, egy Orbánnal fotózkodó századvéges-fidelitasos, vagy éppen egy fideszes képviselő unokaöccse.

Összesen nettó 321 millió forintot költött a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., vagyis a NISZ a Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszerkapacitásának bővítésére - derül ki a közbeszerzési értesítőből.

Hazánk volt az egyetlen régiós ország, ahol 2002 és 2019 között csökkent az állami egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított aránya. Aztán jöttek a lélegeztetőgépek.

Súlyarányban Németországhoz képest tízszer drágábban vette a magyar állam a gépeket.

Október végén sikerült megtudnunk, hogy az állam közel 10 milliárd forintért vett védettségi igazolványokat az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. Cikkünk után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt, mert nagyon soknak tartotta a kártyánkénti bruttó 1244 forintos árat: szerinte „3 perc kereséssel a neten 120 forintért is lehet rendelni”. A rendőrség elutasította a feljelentését arra hivatkozva, hogy a védettségi nem csak egy sima plasztikkártya, hanem megfelel a biztonsági okmányokkal szembeni követelményeknek, továbbá megszemélyesítik és beborítékolják, emellett egy 24 órában üzemelő informatikai rendszert üzemeltet hozzá a gyártó.