K-Monitor Adatbázis

2007 áprilisában számolt be először róla a sajtó, hogy hat, az Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz köthető személyt vettek őrizetbe vám- és áfacsalás gyanújával. Előzetes letartóztatásba került többek között az alapítvány elnöke, Földesi-Szabó László. A gyanúsítottak a vád szerint Távol-Keletről behozott élelmiszert tüntettek fel adományként, ezzel mentesülve a vám kifizetése alól, majd az élelmiszert a Herba Hungary Zrt. segítségével az ÁFA megfizetése nélkül kereskedelmi forgalomba hozták. A nyomozó hatóság szerint 1,22 Mrd Ft-nyi be nem fizetett közteherről volt szó.  A Herba Hungary Zrt. vezérigazgatóját, a korábban hasonló bűncselekményekkel már megvádolt Pongó Sándort szintén előzetes letartóztatásba helyezték. Pongó ellen 2004-ben azért indult eljárás, mert a vád szerint hajléktalanok által jegyzett fiktív cégek segítségével vámmentesen importált élelmiszert.

Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyei szerteágazóak. Földesi-Szabó mellett a cég alapítója volt Jakubinyi Róbert is, aki ellen az 1990-es évek közepén éppen az akkor még rendőrként szolgáló Földesi-Szabó nyomozott hamis váltókkal elkövetett csalás gyanúja miatt. Bár Jakubinyit elítélték, később államfői kegyelemben részesült.

2007 novemberében felmerült a gyanú, hogy 900 millió forintnak nyoma veszett az alapítvány számlájáról. 2008 júliusában a nyomozó hatóság csempészet és sikkasztás ügyében emelt vádat.

A tárgyalás alatt újabb gyanús fejlemények kerültek napvilágra. Az alapítványhoz köthető párt, a Magyarok Egymásért Szövetség 2008-ban 99 millió forintos támogatást kapott a C. C. Soft Kft.-től, egy olyan informatikai cégtől, amelynek 2007-es adózás utáni eredménye 2,7 millió forint volt, 2008-ban anyagilag ellehetetlenült, 2009-ben pedig felszámolás indult ellene. Az ügy további érdekessége, hogy 2007-ben ez a cég nyerte el a BKV által a HÉV megállók kijelzőinek korszerűsítésére kiírt, szintén vitatott pályázatot, 99 millió forint értékben. A pénzmozgások közti kapcsolat egyelőre nem tisztázott.

Az alapítvány szoros kapcsolatot ápol egykori és jelenlegi nemzetbiztonsági alkalmazottakkal is. Az alapítók között szerepel például Nagy Lajos, az NBH egykori elnöke, aki cége, az Absztrakt Tanácsadó Kft. révén pénzügyi kapcsolatban is állt a szervezettel. Az alapítvány kuratóriumának tagja volt az NBH egyik akkori és egy volt alkalmazottja, Gyarmati György és Simon Ibolya. Az ügy kirobbanása után az NBH éléről távozó Galambos Lajos szintén bekapcsolódott a kuratórium munkájába. Az NBH-t felügyelő kancelláriaminiszter, Szilvásy György pedig családtagjai révén került kapcsolatba a szervezettel. Szilvásy egyik testvére, Péter grafológus-szakértőként dolgozott az alapítványnál, míg másik testvére, István a BM kórházban dolgozik, amely jelentős alapítványi támogatásban részesült.

Földesi-Szabó Lászlót a 1,2 milliárd forintos csempészeten kívül az alapítvány házi pénztárában tartott mintegy egymilliárd forint elsikkasztása miatt első fokon hét évre ítélték. Földesi az eljárás ideje alatt megszökött, 2011 májusában megtalálták a hatóságok, majd váratlanul előzetes letartóztatásból házi őrizetbe került, sajtóinformációk szerint azért, mert vádalkut kötött az eljárást folytató Budapesti Katonai Ügyészséggel. A történet ezen a ponton összeér a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetői ügyében 2011 nyarán kipattant kémbotrányával, ugyanis az ügyben oknyomozó újságok szerint Földesi vádalkuja mögött a kémügyben megvádolt titkosszolgálati vezetőkkel kapcsolatos információk állhatnak.

Kárösszeg: 1 220 000 000 Ft (forrás: HVG)

A magyar kormány 2001-ben döntött a NATO csatlakozás után időszerűvé vált harcászati repülő erők fejlesztéséről. Sokáig az Egyesült Államok F 16-os vadászrepülők bérbeadásáról szóló ajánlata tűnt biztos befutónak, azonban a nemzetbiztonsági kabinet 2001. szeptember 10-én tartott ülésén Orbán Viktor miniszterelnök a várakozásokkal ellentétben a svéd Saab, valamint a vállalatban 20%-os részesedéssel rendelkező brit BAE Systems hadiipari konszern svéd gyártmányú Gripen vadászgépek bérbeadására vonatkozó ajánlatát hirdette ki a tender győzteseként. A magyar állam és az Egyesült Államok között kialakuló diplomáciai affér mellett megindult a máig tartó találgatás a Gripen-gépek megvásárlásának tényleges indokairól.

Szakmai szempont ból a Gripen gépekkel kapcsolatos legfőbb kritika az volt, hogy azok alkalmatlanok a NATO hadműveleteiben való részvételre. A Medgyessy-kormány először megpróbált kihátrálni a szerződésből, végül 2003 februárjában mégis inkább a szerződés módosításáról döntött: a magyar állam 108 milliárd forint helyett 210 milliárdot fizetett 14, a tervezetteknél újabb típusú, NATO-műveletekre is alkalmas vadászgépért, amelyek egyúttal magyar tulajdonba is kerültek.

A döntésbe sokak szerint nem csak harcászati, de gazdasági szempontok is közrejátszottak: a Saab/Gripen csoport vállalta, hogy ellentételezésként a szerződés értékének 110%-át fordítja Magyarországon beruházásra és exportbővítésre. Ezt a kötelezettségét 2008-ra teljesítette is, még a 2015-ös határidő előtt. Az érintett cégek és a teljesítések részleteinek nyilvánossága azonban egyelőre vita tárgyát képezi. Az Origo internetes hírportál munkatársa a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) támogatásával indított és nyert pert a gazdasági tárcával szemben annak érdekében, hogy kiadják a teljesítésben résztvevő cégek listáját és a befektetések adatait, azonban szerintük a Minisztérium nem tett eleget az ítélet végrehajtásának.

A repülőgéptender akkor került újra a figyelem középpontjába, amikor 2007-ben Svédországban nyomozás indult a magyar, cseh, és dél-afrikai Gripen-vásárlásokkal kapcsolatban felmerült esetleges korrupció gyanúja miatt. Ekkor került előtérbe az osztrák fegyverlobbista, Alfons Mensdorff-Pouilly gróf, aki a vádak szerint több mint 10 millió fontnyi kenőpénzt fizetett ki a BAE kijárójaként közép-kelet-európai (magyar, cseh, osztrák) kormányok tisztviselőinek annak érdekében, hogy azok vadászgép-tendereik elbírálása során a Gripeneket részesítsék előnyben. Magyarországon a svéd nyomozás megindulta után, 2007 nyarán állítottak fel parlamenti vizsgálóbizottságot, azonban a vizsgálatok eredményét nem hozták nyilvánosságra.

Amerikai kormányszervek és a brit SFO (Serious Freud Office - súlyos, nagy értékű csalások vizsgálatával foglalkozó hatóság) részéről is vizsgálat indult a BAE Systems ügyében. Ennek következtében az SFO 2009 októberében a büntetőeljárás megkezdését indítványozta a vállalat ellen, Mensdorff-Pouilly ellen pedig 2010. január végén vádat emeltek, melyet egy hét után visszavontak, miután a cég a bíróságon kívüli megegyezés érdekében jelentős összegű pénzbírság kifizetéséről szóló vádalkut kötött. Az indoklás szerint a BAE felelősséget vállalt bizonyos súlyos kihágásaiért, azonban a döntést bírósági úton megtámadni készülő brit szervezetek – a Corner House nevű civil szervezet és a Fegyverkereskedelem Elleni Kampány (Campaign Against the Arms Trade, CAAT) – szerint mindössze kevésbé jelentős összegű könyvelési szabálytalanságokat ismert be a vállalat.

A magyarországi Gripen-vásárlás körülményei:

Szabó M. István: Gripmadártörténet - visszapillantás a vadászgéptenderre (Magyar Narancs XVII. évf. 44. szám - 2005-11-03)

Dr. Gergely Zsófia: "Behálóztak mindent" - a Gripen-sztori (Origo, 2007. 10. 30.)

Nemzetközi nyomozás – a magyar szálak:

Rajnai Attila: Hasított légtér - Alfons Mensdorff-Pouilly és a Gripen Magyarországon (Élet és Irodalom, LII. évf. 28. szám, 2009. július 10.)

Kenőpénzzel tankolják a vadászgépeket? (Népszabadság, 2007. június 8.)

Földvári Zsuzsa, Tömöry Ákos: Magyar potentátok az osztrák Gripen-vizsgálatban (HVG, 2009. július 30.)

Papp László Tamás: Gripen-botrány: idehaza miért hallgatnak? (HVG, 2009. március 13.)

Nemzetközi nyomozás – a gróf és a BAE Systems:

Földvári Zsuzsa: Mit tudhatott Mensdorff, hogy a BAe konszern 87 milliárd forintot fizetett? (HVG, 2010. február 08.)

David Leigh, Rob Evans – The BAE files – A The Guardian brit napilap munkatársainak oknyomozó riportjai a BAE Systems kétes ügyeivel kapcsolatban