K-Monitor Adatbázis

2007 áprilisában számolt be először róla a sajtó, hogy hat, az Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz köthető személyt vettek őrizetbe vám- és áfacsalás gyanújával. Előzetes letartóztatásba került többek között az alapítvány elnöke, Földesi-Szabó László. A gyanúsítottak a vád szerint Távol-Keletről behozott élelmiszert tüntettek fel adományként, ezzel mentesülve a vám kifizetése alól, majd az élelmiszert a Herba Hungary Zrt. segítségével az ÁFA megfizetése nélkül kereskedelmi forgalomba hozták. A nyomozó hatóság szerint 1,22 Mrd Ft-nyi be nem fizetett közteherről volt szó.  A Herba Hungary Zrt. vezérigazgatóját, a korábban hasonló bűncselekményekkel már megvádolt Pongó Sándort szintén előzetes letartóztatásba helyezték. Pongó ellen 2004-ben azért indult eljárás, mert a vád szerint hajléktalanok által jegyzett fiktív cégek segítségével vámmentesen importált élelmiszert.

Az Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyei szerteágazóak. Földesi-Szabó mellett a cég alapítója volt Jakubinyi Róbert is, aki ellen az 1990-es évek közepén éppen az akkor még rendőrként szolgáló Földesi-Szabó nyomozott hamis váltókkal elkövetett csalás gyanúja miatt. Bár Jakubinyit elítélték, később államfői kegyelemben részesült.

2007 novemberében felmerült a gyanú, hogy 900 millió forintnak nyoma veszett az alapítvány számlájáról. 2008 júliusában a nyomozó hatóság csempészet és sikkasztás ügyében emelt vádat.

A tárgyalás alatt újabb gyanús fejlemények kerültek napvilágra. Az alapítványhoz köthető párt, a Magyarok Egymásért Szövetség 2008-ban 99 millió forintos támogatást kapott a C. C. Soft Kft.-től, egy olyan informatikai cégtől, amelynek 2007-es adózás utáni eredménye 2,7 millió forint volt, 2008-ban anyagilag ellehetetlenült, 2009-ben pedig felszámolás indult ellene. Az ügy további érdekessége, hogy 2007-ben ez a cég nyerte el a BKV által a HÉV megállók kijelzőinek korszerűsítésére kiírt, szintén vitatott pályázatot, 99 millió forint értékben. A pénzmozgások közti kapcsolat egyelőre nem tisztázott.

Az alapítvány szoros kapcsolatot ápol egykori és jelenlegi nemzetbiztonsági alkalmazottakkal is. Az alapítók között szerepel például Nagy Lajos, az NBH egykori elnöke, aki cége, az Absztrakt Tanácsadó Kft. révén pénzügyi kapcsolatban is állt a szervezettel. Az alapítvány kuratóriumának tagja volt az NBH egyik akkori és egy volt alkalmazottja, Gyarmati György és Simon Ibolya. Az ügy kirobbanása után az NBH éléről távozó Galambos Lajos szintén bekapcsolódott a kuratórium munkájába. Az NBH-t felügyelő kancelláriaminiszter, Szilvásy György pedig családtagjai révén került kapcsolatba a szervezettel. Szilvásy egyik testvére, Péter grafológus-szakértőként dolgozott az alapítványnál, míg másik testvére, István a BM kórházban dolgozik, amely jelentős alapítványi támogatásban részesült.

Földesi-Szabó Lászlót a 1,2 milliárd forintos csempészeten kívül az alapítvány házi pénztárában tartott mintegy egymilliárd forint elsikkasztása miatt első fokon hét évre ítélték. Földesi az eljárás ideje alatt megszökött, 2011 májusában megtalálták a hatóságok, majd váratlanul előzetes letartóztatásból házi őrizetbe került, sajtóinformációk szerint azért, mert vádalkut kötött az eljárást folytató Budapesti Katonai Ügyészséggel. A történet ezen a ponton összeér a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetői ügyében 2011 nyarán kipattant kémbotrányával, ugyanis az ügyben oknyomozó újságok szerint Földesi vádalkuja mögött a kémügyben megvádolt titkosszolgálati vezetőkkel kapcsolatos információk állhatnak.

Kárösszeg: 1 220 000 000 Ft (forrás: HVG)

A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a sukorói és az albertirsai, valamint pilisi ingatlanok cseréje miatt.

A King's City elnevezésű beruházás egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport terve volt, amely 2013 közepére 275 milliárd forintos költséggel gigantikus idegenforgalmi komplexumot akart létrehozni a Velencei-tó északi partján. A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épültek volna élményfürdővel, golfpályával, kaszin óval, és egy szórakoztató központtal.

A Sukoró-sztori 2008 nyarán kezdődött, amikor a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a későbbiekben építendő M4-es autópályához szükséges terület biztosításához úgy döntött, hogy 70 hektár Sukoró külterületén fekvő, állami tulajdonú ingatlant elcserélnek 183 hektár albertirsai és pilisi külterületi ingatlanra. A csereszerződést az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. még aznap aláírta Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel, egy befektetőcsoport képviselőjével. (Két nappal később új földtörvény lépett életbe, amely korlátozta a földcseréket. Blum az állami tulajdonban lévő pilisi és albertirsai földterületet 2007 májusában vásárolta meg.) A sukorói telket a független értékbecslő 1,08 milliárd forintra, a Pest megyei ingatlanokat 787,4 millió forintra értékelte, a befektető az év végén átutalta a különbözetet. Az ügylet földhivatali bejegyzését megakadályozta, hogy az illetékes ügyész eljárási hibára hivatkozva óvást emelt, így az eljárást újra kellett kezdeni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és az akkor még Blum nevével fémjelzett King’ s City befektetői csoport között létrejött ingatlancsere-szerződést az tette lehetővé, hogy 2007-ben a parlamenti többség módosította a vagyontörvényt, aminek alapján az MNV versenyeztetés nélkül bonyolíthat le ingatlancserét.

2009 januárjában nyilvánosságra került, hogy a Blum által képviselt befektetőcsoport a Velencei-tó melletti partsávon 2600 munkahelyet teremtő szállodát, kaszinót, üdülőközpontot kíván építeni egymilliárd euró befektetéssel, King's City elnevezéssel. Civil jogvédő szervezetek és környezetvédő egyesületek tiltakoztak a szerintük tájidegen épületek és környezetkárosító terv ellen. 2009 elején a Gyurcsány Ferenc vezette kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a King’s City projektet, ekkor a Központi Nyomozó Főügyészség már hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt nyomozást folytatott az ügyben. Júniusban Bajnai Gordon miniszterelnök belső vizsgálatot kezdeményezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél. Az Állami Számvevőszék szeptemberben nyilvánosságra hozta az MNV Zrt. 2008-as tevékenységére vonatkozó jelentését, amely szerint a sukorói telekügylet szabálytalan volt, ezért semmisnek kell tekinteni. Az ÁSZ vizsgálata szerint a telkeket érintő M4-es autópálya nem indokolta Blum 183 hektáros területének megszerzését, ugyanis az autópályához elegendő lett volna 10 hektár kisajátítása is, ami körülbelül 40 millió forintba került volna az államnak, szemben a teljes területért beszámított 787 millió forinttal.

A számvevőszék ezen felül megállapította, hogy Joáv Blum telkeire hatszor magasabb árat állapított meg az MNV által felkért értékbecslő, mint azt a környék telekárai indokolták volna. Az ügylettel az ÁSZ-jelentés szerint mintegy 700 millió forintos kára keletkezett az államnak. Később, a nyomozás során elrendelt értékbecslés megállapítása szerint a szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint vagyonvesztés érte volna az államot, mivel a sukorói területeket 732,7 millió forinttal alul-, az albertirsai és a pilisi ingatlanokat csaknem 562 millió forinttal túlértékelték. A Fővárosi Ítélőtábla 2012 nyarán jogerősen semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, amit november 13-án a Kúria is megerősített. 

2016. októberében felmentették másodfokon a Sukoró-per két fővádlottját. Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot hűtlen kezelés kísérletével vádolták, első fokon letöltendő börtönre ítélték őket, a Szegedi Ítélőtábla azonban mai döntésével felülírta az elsőfokú ítéletet, bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletet. Az ügyész az első- és a másodrendű vádlott esetében fellebbezést jelentett be, így a döntés nem jogerős. 2017. júniusában végül három, illetve két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hűtlen kezelés kísérlete miatt a Kúria a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit csütörtökön. A harmadfokú ítélet már jogerős, a két ex-MNV-s szerint koncepciós per áldozataivá váltak.  A külföldi befektetők 2008. május 21-én egyeztettek a parlamentben a tervezett beruházásról, a kormány delegációját Gyurcsány Ferenc vezette. A kormányfő támogatta a tervet, de szerepét a cseréről hozott döntésben nem lehetett bizonyítani.

Kárösszeg: 1 327 000 000 Ft. (forrás: Magyar Hírlap) / 1 294 000 000 (Index)

Kapcsolódó cikkek:

Inforádió: Sukorói ingatlanügy - Hatszázmillióval felülértékelték a csereföldeket

[origo]: Márciusig elnapolták Joav Blum perét

Figyelő: Máshol, másokkal?

Hírszerző: A PM szerint is bűzlik valami Sukoró körül

Index: Börtönbe kell menniük az MNV egykori vezetőinek