language

Intézmények:

Együtt (párt) highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Milliárdokkal tartoznak a kis pártok

630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, míg a kétmilliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült eddig behajtani. Ez a mérlege a ­2014-es országgyűlési választáson szinte akadálytalanul induló bizniszpártok tevékenységének.

Seres Mária csak a kezdet, van még néhány százmilliós banánhéj

Költségvetési csalás miatt indult ügyben hallgatták ki gyanúsítottként az Új Magyarország Párt elnökét, ahogy a Keresztény Magyarok Szövetségének egyik „toborzóját” is, több nyomozás pedig még tart – értesült lapunk. Bő másfél évvel a választás után mintha közelítenének a bűnüldözők a százmilliós kampánypénzt gyorsan elverő kis pártokhoz.

Nem a kamupártokon múlik a kétharmad

Nem érdekli a bizniszpártokat, azaz az elsősorban a kampánytámogatások megszerzésére szerveződő formációkat a veszprémi időközi választás. Ám a mezőny így is nagy lesz, hiszen már eddig is tizenhat párt jelezte, hogy jelöltet kíván állítani. Ráadásul a nyilvántartásba vételt még később is kezdeményezhetik. Emellett független indulókra is számítani lehet – nekik nem kell előzetesen jelentkezniük –, így egyelőre nem lehet tudni, február 22-én hány név szerepel majd a szavazólapokon.

Eltűnt pártok, eltűnt pénzek

Enyhén szólva is akadozik az áprilisi parlamenti választáson induló jelöltekkel és pártokkal szemben kiszabott mintegy kétmilliárd forintnyi bírság behajtása: a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott adatok szerint eddig 1,2 millió forintot tudtak behajtani.

Százmilliós ajándékok kampányra

A tizennyolc, országos listát állító párt és szervezet összesen hatmilliárd forintot kap az államtól. A versengők egy része csak a kampánypénzre utazik.

Kinek a voks, kinek a pénz

Kamupártok a startvonalon: rejtőzködés, ígérgetés, haszonszerzés, kísérletezés.
Találatok: [6]  Oldalak:   1