language

Akták:

Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai highlight_off

Személyek:

Hagyó Miklós highlight_off

Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai

Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai

Az Action For Democracy (AfD) nevű szervezet nyolc alkalommal, összesen 1 848 603 106 forint támogatást utalt ki a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM, Márki-Zay Péter vezette civil mozgalom) számlájára, ami közvetetten az ellenzék választási kampányához kapcsolódó tevékenységeket finanszírozott. Az MMM 2022. március-július között ebből 1,4 milliárd forintot utalt a Datadatnak, mellyel kommunikációs kampány- és rendezvényszervezés, kommunikációs tanácsadás, adatbázis-építés, illetve közösségi média alapú kampányszervezés ellátása tárgyában kötött szerződést.

Ezen kívül az AfD-től 148 millió forintot kapott a Datadathoz tartozó Dat-Adat Professional Kft., 1 milliárd forint került az Oraculum 2020. Kft-hez (az Ezalenyeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója), a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. pedig 3,5 millió forintot kapott. Az AfD más magyarországi szervezetek tevékenységét is támogatta, az utalás napján számított árfolyamokkal 3 014 643 717 forint összegű támogatást juttatott a magyarországi civil szervezetnek, illetve az említett vállalkozásnak.

Az ügyben egy titkosszolgálati dokumentum is megjelent arról, mi áll a 2022-es választások pártfinanszírozásairól szóló jelentésben, amit a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is megtárgyalt. A jelentést eredetileg 2052-ig titkosították, de a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté kezdeményezésére feloldották azt.

Az Action for Democracy szerint a kormány politikai célok szolgálatába állította a titkosszolgálatokat, de így sem tudott jogsértést rájuk bizonyítani, lévén a magyar kampányfinanszírozási szabályok szerint a támogatott civil szervezetek nem voltak jelölő szervezetek, így az ő támogatásuk - hasonlóan a Megafon-hoz vagy a CÖF - höz, nem számít kampányfinanszírozásnak.

Hagyó Miklós

1967. július 20-án született Jászberényben. Nős, egy gyermeke született. 

1985-ben érettségizett. 1989-ben üzemmérnöki diplomát szerzett a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai karán Szegeden. 1998-ban a Kertészeti Egyetem Élelmiszer-ipari Kar menedzseri szakirányán szerzett mérnöki másoddiplomát. Nemzetközi cégeknél dolgozott vezető beosztásokban, jelenleg a Wirtass Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. 

Már politikusi pályája előtt kiterjedt ingatlantulajdonra tett szert. 1998-ban belépett az MSZP-be. A Budapest XII. kerületi elnökség és az országos választmány tagja. A párt karitatív tagozatának ügyvezető elnöke. A 2002. évi országgyűlési választásokon az MSZP országos listájáról jutott be a Parlamentbe. 

A 2006. évi országgyűlési választásokon Budapesti területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól a gazdasági és informatikai bizottság tagja. 

2006. decemberében Budapest főpolgármester-helyettesévé választották. Bírálói legtöbbször Leisztinger Tamás nagyvállalkozóhoz fűződő kapcsolatát kérik rajta számon.

2009 nyarán nyilvánosságra került BKV-s ügyek kapcsán az MSZP októberben felmondta a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíciót és visszahívta Hagyó Miklós polgármester-helyettest is. 

A BKV körüli botrányok miatt 2010 februárjában az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselőjelöltségtől is. Március elején a Balogh Zsolt a BKV egykori megbízott vezérigazgatója az ügyben terhelően nyilatkoztott Hagyóról. A volt főpolgármester-helyettes ezt követően MSZP-s párttagságát is felfüggesztette és a XII. kerületi szocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is lemondott. 

2009 nyarán kirobbant a túlzott végkielégítésiés a korábbi, a cég számára aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat. Mindez oda vezetett, hogy az MSZP budapestielnöksége felkérte Hagyót és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről,és a koalíciót is felmondták. 2010-ben tovább folytatódtak a botrányok. Volt szóvivőjét azzal gyanúsította meg rendőrség, hogy úgy vett föl 24 millió forintot a BKV-tól, hogy nem végzett érdemi munkát. Antal Attilaletartóztatása után, 2010 februárjában az MSZP budapesti elnöksége kérésére lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról, visszalépett budapesti listás helyéről és az egyéni képviselőjelöltségtől is. 2010 márciusában korrupcióval gyanúsította meg Balogh Zsolt, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója. Ezután MSZP-s párttagságát is felfüggesztette és a XII. kerületiszocialista alapszervezet elnöki pozíciójáról is lemondott.

Hagyó Miklóst a BKV-ügyben 2017. szeptember 29.-én jogerősen hivatali visszaélés és - felbujtóként elkövetett - hűtlen kezelés bűntettében mondták ki. Az ítélőtábla döntésével enyhítette az egykori főpolgármester-helyettesre első fokon kiszabott büntetést: másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre.
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 1. rész

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.
Találatok: [1]  Oldalak:   1