K-Monitor Adatbázis

A Transparency International Magyarország (TI) 2017-ben pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen, amelynek a jogerős ítélet értelmében ki kellett adnia az arra vonatkozó adatokat, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi TAO-pénzt juttattak 2011 és 2016 között. A TI-nak az EMMI hosszas időhúzás után több ezer oldalnyi kereshetetlen formátumú dokumentumot adott ki, amelyekből az Átlátszó kereshető adatbázist készített, így végre nyilvánossá és bárki által hozzáférhető vált több évadnyi TAO-adat.

A sportállamtitkárságon pihen 11 milliárd forint értékű tao-szerződés: amíg a papírok ott vannak, Mészáros Lőrincéknek nem kell kiadniuk a számlákat, a fűtött focipályák és a Makovecz-stílusú kazánház építésére kötött szerződéseket a DK-nak.

Ma már ezernél is több olyan sportfejlesztési program van, melyek esetében szabálytalanul használták fel az igényelt TAO-támogatást.

„Az Ön által kért adatok az előzetes becslések szerint meghaladja a 20 iratfolyómétert”. Ezzel indokolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) miért kér 3,15 millió forintos költségtérítést a Transparency International Magyarországtól (TI) az általuk kikért tao-támogatásokkal kapcsolatos adatokért.

A jelek szerint valóban elbukta Hosszú Katinka az úttörőtábor helyére tervezett, nevével fémjelzett úszóakadémiát, és a sportberuházásokra átcsoportosított 1,9 milliárdnak az öttusázók örülhetnek.

Az elrendelt nyomozásra hivatkozva utasította vissza a megkeresésünket a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) főtitkára, Richter Attila. A sportszövetség működésével, a gyanús gazdasági ügyek miatt kitört botránnyal kapcsolatos kérdéseinkre a szervezet felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) sem reagált. A birtokunkba került feljelentésben foglaltak igazságtartalmának kiderítésére közérdekű adatigénylésekkel fordultunk a tenisz szövetséghez.

Az elmúlt hónapokban négyszer annyi csapatot zárt ki a tao-rendszerből a Magyar Labdarúgó-szövetség, mint az előző hat évben összesen.

Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába. Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Kuna Tibor és Orbán Győző cégei mellett az OTP, a MOL és a Telekom is nagy összegeket adott a vizsgált focicsapatoknak.

Három kormányhatározat is megjelent, az egyikben a kormány 21 milliárdot bízott rá az Emmire, hogy azt ossza szét sportcélokra, de azonnal, és napokon belül fizesse is ki.

Soha egyetlen magyar futballcsapat sem gazdálkodhatott annyi pénzből, mint 2017-ben a Ferencváros. Az együttest működtető FTC Labdarúgó Zrt. kasszájába jóval több mint öt milliárd forint folyt be tavaly, ami elképesztő növekedés a hét évvel ezelőtti 726 millió forint után. Ehhez hasonló nagyságrendű pénzből csak a Videoton (újonnan Mol-Vidi) csapata mögött álló Fehérvár FC gazdálkodhat, a maradék tíz együttesnek 1-2 milliárd forinttal kell beérnie.