K-Monitor Adatbázis

A magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2017. május 14-én. Ez a második legnagyobb összeg, amit Magyarországnak vissza kell fizetnie a négyes metró után. Ennek oka, hogy az Európai Unió súlyos szabálytalanságokat állapított meg nyolc, 2003 és 2009 között megkötött szerződés ügyében. A vizsgálatok során kiderült, hogy a felelős állami szervek a Welt 2000 Kft. részére a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon juttatták el üzleti köröknek annak az informatikai rendszernek a működtetését, amely 12 ezer milliárd forintot kezelt" - fogalmaztak.

Dobrev Klára – Gyurcsány Ferenc felesége – 2002-től a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelődjének elnökhelyettese volt 2004 augusztusáig – írta az ügy kapcsán az Origo. Dobrev alá tartozott a monitoring módszertani főosztály, amely az EMIR-rendszert gondozta. Az illetékes tárcaközi bizottság 2003-as és 2004-es üléseiről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az EMIR-ről szóló napirendi pontok témafelelőse Dobrev Klára volt. Az Origo szerint Dobrev „meghatározó szerepet játszott” az EMIR ügyében és a Welt 2000 Kft.-vel kötött megállapodások megkötésében. A visszafizetendő összeg azért tizennyolcmilliárd forint, mert a Welt 2000 Kft. a 2004-es indulás óta ekkora összegre kapott megrendelést. A társaság többségi tulajdonosa és ügyvezetője az azóta elhunyt Komáromi András volt, a jelzett időszakban MSZP-s képviselő a kőbányai önkormányzatnál. A magyar állam 2014 végén, „hogy orvosolni tudja a mulasztást”, megvásárolta a Welt 2000 Kft. üzletrészeit – írják. 

Az NFÜ egykori elnökhelyettese, Heil Péter szerint a rendszert eddig 9 audit vizsgálta, köztük 2009-ben az Európai Bizottság auditja is. Szerinte nem korrupcióról, hanem eljárási hibáról van szó. Amikor ráadásul felmerült, hogy a hirdetmény nélküli eljárás problémás lehet, akkor az NFÜ jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal maga fordult bírósághoz a jogi helyzet tisztázását kérve. Források szerint a rendszerre 2007-2015 között több mint 25 milliárd forintot költöttek. Az összeg nagyobbik részét pedig 2010 után fizették ki, ráadásul a második Orbán-kormány hivatalba lépése után a projektet számos alkalommal módosították, rendre emelve a támogatható költséget - derült ki a Népszava összeállításából.

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (röviden KESMA) 2018-ban alapított magyar alapítvány. A szervezet pénzügyi számláját az MKB Bank Zrt. vezeti. Az alapítvány létrehozását a maradék, erősen szűkített terű sajtó azzal bírálja, hogy ezzel még tovább nő az állami költségvetési, illetve adópénzen fenntartott „fideszes médiabirodalom”, tehát nemcsak tömegtájékoztatási, de gazdasági monopólium birtokló Orbán-kormány propagandacéljaira. Ezzel együtt az alapítvány élére Fidesz-közeli személyek kerültek azért is, mert csak és kizárólag már addig is fideszes kötődésű médium vált a részévé, nem véletlen, hogy a kormány az alapítvány médiatulajdon-koncentrációját „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette. A kuratórium elnöke 2019-ig Varga István, lemondását követően Szánthó Miklós, 2022-től pedig Liszkay Gábor.