K-Monitor Adatbázis

A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.

A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.

A külügyminiszter az akkumulátorgyár veszélyei miatti aggodalmakat is igyekezett eloszlatni.

A Mol–INA-ügyben kilenc hónappal ezelőtt Ivo Sanader volt horvát kormányfő, most pedig Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatójának alkotmányjogi panaszát utasították el – közölte szerdán a HRT horvát közszolgálati televízió az MTI szemléje szerint.

Kifizeti a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott kártérítést a horvát állam. Erről szerdán döntöttek, és szerda esete jelentette be a gazdasági miniszter. 235 millió dollár üti a Mol markát.

Jól keresett az elmúlt években a paksi atomerőmű bővítésén a Fidesz paksi szervezetének korábbi elnöke, a település egyik ismert vállalkozója, Kovács Sándor. Cégeivel a beruházás orosz kivitelezője, a Roszatom eddig több mint egymilliárd forint értékben kötött szerződéseket, többnyire ingatlanok bérbeadásáról.

A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, de a bíróság szerint Zágráb nem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat. Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televízióban beszélt arról, hogy kifizetik a Mol Nyrt.-nek a nemzetközi választottbíróság által meghatározott 235 millió dollárt.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

A magyar adófizetők újabb 110 millió euróval támogatják meg Bosznia egyik felét, a boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska – RS). A forintban nagyjából 45 milliárdos gyorssegélyt nem verték nagy dobra Magyaroroszágon, de Boszniában kiderültek a részletek.

Tordai Bence hozzáfért az eddig nem nyilvános szerződéshez, és arra jutott: direkt fogalmazott a szerződés homályosan, mert „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.