Mészáros Lőrincék mégsem lapátolták ki a híres-hírhedt osztalékot a Mátrai Erőműből, a pénz bennragadt a céghálóban: az állami MVM-hez került. A brutális tavalyi veszteséget leginkább a szenes energiatermelés leállításának előre hozása indokolta.
Az MVM továbbra is elkötelezett a működés fenntartása mellett, legalábbis 2021. december 31-ig – derült ki a beszámolóból. Lehetett tudni, hogy rosszak lesznek a számok, de erre azért talán tényleg senki nem számított. A fő ok az eszközök évek óta elhalasztott leértékelése.
Sokan régóta kritizálták, vagy legalábbis nézték hüledezve, hogy a magyar állam miért vásárolta meg az elavult, súlyosan szennyező Mátrai Erőmű széntüzelésű erőművet Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől.
Azt is lehetett tudni, hogy a cég finoman szólva sincsen jó állapotban, de azért az, hogy a most megjelent 2020-as beszámoló szerint a társaság a 2019. évi 5,9 milliárd forint veszteség után 42,7 milliárd forint veszteséget termelt, alighanem mindenkit meglepett.
A 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt tavalyra az állami MVM új erőművének vesztesége.
A magyar állam 2019 végén vette meg a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinc alapkezelőjétől. Az csak később derült ki, hogy a magyar állam hatalmasat bukott, Mészáros Lőrinc és cseh partnerei pedig jót kerestek rajta.
A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait elemezve. Az Átlátszó által 2017-ben kiperelt kutatási eredményekről Magyarországon azóta több szakértő is elmondta, hogy a hivatalos következtetéssel ellentétben nem támasztják alá, sőt, erősen megkérdőjelezik a telephely alkalmasságát, mert földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalat mutatnak, amely a telephely alatt húzódik. Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők most hasonlóképpen foglaltak állást hétfőn megjelent tanulmányukban, melynek vezetői összefoglalóját az alábbiakban közöljük.
A nukleáris főhatóság vezetője épp az előtt mondott le, hogy esedékes lenne a hivatal döntése a sokmilliárdos bővítési munkák engedélyezéséről. Fichtinger Gyula utódját kétharmados többséggel, kilenc évre betonozzák be.
A megszerzett ágazatokkal, a bekebelezett közművekkel és a szerda éjjelenként alapítványokba kitalicskázott vagyonnal választási ciklusoktól függetlenül is Orbán Viktor ellenőrzése alatt maradhat az ország gazdaságának tekintélyes része.
Tovább erősíti kapcsolatait a rokonnak vélt türk népekkel Orbán Viktor, aki azzal pótolta a testület Kazahsztánba tervezett, de a koronavírus-járvány miatt online megtartott csúcstalálkozóját, hogy személyesen meglátogatta Üzbegisztánt.
