K-Monitor Adatbázis

Van Magyarországon nyolc olyan cég, amelyik úgynevezett virtuális erőművekkel foglalkozik. Egy közülük, az erőművásárlási terveire Exim-hitelkeretet is kapó VPP-csoport szabadalom-bitorlással vádolja a többieket, főleg a multikat. A piaci szereplők attól tartanak, hogy az ügy több mint egy jogi vita.

Hét céget és ennél is több magánszemélyt nevezett meg érintettként az Elios-ügyben az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF a birtokunkba került jelentésében. Ennyi résztvevő bőven elég a bűnszövetséghez vagy a bűnszervezethez, de persze csak akkor, ha a Polt Péter vezette ügyészség vizsgálata talál bizonyítékot bűncselekményre. Az uniós szervezet mindenesetre költségvetési csalás gyanújával adta át a dokumentumokat a magyar hatóságoknak és javasolta a szervezett bűncselekmény nyomainak vizsgálatát is. Bemutatjuk az ügy eddig kevésbé ismert szereplőit is.

Hatalmasat szakított az Elios Hódmezővásárhelyen, ráadásul a projekten Tiborcz Istvánék mellett az akkori polgármesterhez, Lázár Jánoshoz köthető üzleti körök is serénykedtek. A miniszterelnök veje személyesen tárgyalt a lámpákról, a lebonyolításban résztvevő közbeszerzési tanácsadók pedig később a Lázár vezette Miniszterelnökségtől kaptak zsíros megbízásokat.

A kormány már régóta pedzegeti azt, amit kedden be is jelentett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: úgy hívjuk le a Paks 2 beruházásra kapott orosz hitelt, hogy azt rögtön visszafizetjük, és kiváltjuk egy sokkal jobb feltételekkel felvehető hitelre. A PAKSI BŐVÍTÉSRŐL ALÁÍRT ÁLLAMKÖZI SZERZŐDÉSBEN RÖGZÍTETT HITEL UGYANIS MÁR EGY IDEJE ROSSZABB, MINT BÁRMI MÁS, AMIVEL FINANSZÍROZNI LEHET EGY EKKORA BERUHÁZÁST, a magyar kormány pedig egy ideje tudja, hogy amint lehet, meg kell tőle szabadulni. De akkor miért vettük fel egyáltalán? És akkor jó lesz nekünk az, hogy Oroszország helyett másfelé fogunk 10 milliárd euró értékben eladósodni?

Az európai uniós források és az állami támogatások kellő motivációt jelenthettek Lázár János kancelláriaminiszter dohányügyi tanácsadójaként és barátjaként számon tartott Sánta Jánosnak, valamint érdekkörének, hogy megújulóenergia-termelő vállalkozásokat alapítson vagy ilyen cégekben szerezzen érdekeltséget.

Mészáros Lőrinc alaposan berobbant az energetikába és Visonta életébe. Megvette a Mátrai Erőmű többségét, a szomszédos Geosol Kft. biomassza társaságot, illetve itt épít búzakeményítő gyárat is. És állítólag már a visontai biodízel-cég, a Zöldolaj BB is a felcsúti polgármester látókörébe került.

Kemény feltétellel hagyta jóvá az Európai Bizottság, hogy az Orbán-kabinet tender nélkül szerződjön az orosz Roszatommal a paksi bővítésről: minden olyan munkára, ami nem a Roszatomé, átlátható nemzetközi tendert kell kiírni. Már most látszik, hogy az átláthatóság terén a kabinet megszegi a bizottsági előírásokat, de nem azért, hogy a magyar alvállalkozók könnyebben juthassanak megrendeléshez, hanem azért, hogy a zsíros falatokat az előre kiválasztott multik szerezhessék meg.

Történt egyszer, hogy a Közgép (akkoriban még a Fidesz pénztárcája) egyik rész-leányvállalata összeszólalkozott egy alvállalkozójával. 2013-at írtunk, dübörgött a nemzeti együttműködés, a lapok mégis arról írtak, hogy egy Elios nevű cég elfelejtette kifizetni a munkát becsületesen elvégző alvállalkozóját, az Asianetet, ráadásul az utóbbira még az adóhatóság is rászállt. Az Elios akkoriban kezdett ismert névvé válni a magyar gazdaságban, részben mint a miniszterelnök vejének vállalkozása, részben mint az intézményi napenergiás piacot botrányos körülmények között letaroló üzleti szereplő.