K-Monitor Adatbázis

Az osztrák kormány megerősítette: Ausztria az Európai Unió bíróságához fordul Paks 2 állami támogatása miatt. A négyezer milliárd forintos atomerőmű-bővítési beruházás sorsát bizonytalanná tevő jogi lépésre várhatóan szerdán kerül sor. Ausztria nem kizárólag a magyar atomprojektet nem nézi jó szemmel, korábban a szintén állami támogatással épülő brit Hinkley Point C beruházást is megtámadták az uniós bíróságnál.

Az Átlátszó által most közreadott elemzésben Gerner Péter geológus összeveti és értékeli a Paks2 atomerőmű telephely-engedélyezési folyamatában készült Telephely Biztonsági Jelentés (TBJ) tartalmát a 2017 nyaráig nyilvánosságra került paksi földtani kutatási jelentések adataival és következtetéseivel. Megvizsgálja a TBJ és a földtani kutatási programhozzájárulását a telephely földtani alkalmasságának megítéléséhez, valamint a mérnöki tervezés és a beruházás lebonyolításához.

Az Orbán-kormánynak sikerült rávennie az Európai Bizottságot, hogy az orosz Roszatom érdekében térjen el az írott uniós jogtól – így foglalható össze annak az elemzésnek a lényege, amely az Európai Parlament zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kezdeményezésére készült el a tervezett paksi bővítés állami támogatását engedélyező bizottsági döntésről. Az anyagból az is kiderül, hogy Paks 2 teljes egészében állami támogatásból épül, és hogy az EU-ban pusztán piaci alapon, közpénzes rásegítés nélkül nem éri meg atomerőművet létesíteni.

Százhalombatta, Pécs, Paks, Ajka, Kaposvár. Csupa olyan város, ahol hatalmas napelemparkok épülnek. Többségük környezetében korábban hagyományos erőművek működtek, vagy működnek ma is. De mire fel ez a nagy nekibuzdulás? És miért alakult ki a hagyományos és a naperőművek között szimbiózis?

Kedden a RIA orosz állami hírügynökség közölte, hogy a GE Hungary Kft. és a vele konzorciumban induló Alstom Power Systems gyárthatja az új paksi blokkok turbinaszigeteit. A döntést ugyan a másik pályázó, egy orosz cég megtámadta, de szinte bizonyos, hogy az amerikai GE (General Electric) marad a végső befutó. A GE tulajdonában van a francia központú Alstom is.

Nem rettentette el az unió csalás elleni hivatalának vizsgálata Tiborcz Istvánt a kétes ügyletekről, inkább katalizálta egy új cégbirodalom kialakítását.

A miniszterelnökségen kívül immár a Roszatommal is bíróságon kell küzdenie annak, aki kíváncsi a legalább háromezer milliárd forint értékű atomerőművi szerződésekre. Tegnap kiderült, hogy a szövegek nincsenek meg magyarul.

Versenyeztetés nélkül 34 milliárd forintért vásárolhatja meg az állam tulajdonában lévő, Vecsés-Balassagyarmat közötti gázvezetéket a Mol leánycége a kormány döntése szerint. Bár a szakaszt eddig alig használták, ám a jövőbeni kilátásai kedvezőek, egész régi gázkereskedésének kulcsa lehet.

A pénteki nap bombahíre, hogy az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal súlyos szabálytalanságokat állapított meg az Elios Zrt., Tiborcz István azóta eladott cégének közvilágításos projektjei kapcsán. A Hivatalt a két éves vizsgálat eredményei arra indították, hogy a magyar hatóságoknak jogi lépések megtételét, az Európai Bizottságnak pedig 40 millió euró, azaz 12 milliárd forint visszafizettetését javasolta. Röviden áttekintjük a miniszterelnöki vő cégének pályáívét, és megnézzük, jól jártak-e azok a városok, amelyek Tiborcz érdekeltségére bízták az energiatakarékossági befektetéseiket.