Úgy látszik, egy bizonyos cég adott termékére írta ki a kormány az Otthon melege program keretében csütörtökön elindított, majd péntek délelőtt fel is függesztett gázkonvektorcsere-pályázatot – hívta fel lapunk figyelmét az egyik pályázó. A hirdetményben szereplő műszaki követelményeknek – például teljesítmény, energetikai besorolás, beállíthatóság – ugyanis mindössze három gázkonvektortípus felel meg a piacon lévők közül, ám ebből kettőnek az ára messze meghaladja a bruttó 150 ezer forintot, vagyis az elérhető legmagasabb támogatás összegét. Így egyetlen gyártó, a FÉG konvektora az, amelyre igazán megéri igénybe venni a vissza nem térítendő forrást. Nem ez lenne az első ilyen eset: több szakember egybehangzóan állítja, hogy a 2014 szeptemberében indult készülékcsere-programok valódi célja nem a lakosság megsegítése, hanem különféle – sokszor kormányközeli – üzleti körök nagyvonalú támogatása közpénzekből, környezetvédelmi köntösbe bújtatva.
Olajkereskedő céggel bővül Horváth László tiszteletbeli kazah konzul cégcsoportja. A LAC Oil and Gas Kft. ügyvezetője korábban a fegyverkereskedelemben emlegetett céget futtatott. Az új olajcég bankszámláit a Mészáros-érdekeltség MKB vezeti.
Hiába jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter az egyik tavaszi kormányinfón – miután az Európai Bizottsággal és az adatvédelmi biztossal is egyeztetett –, hogy föloldja a Paks II.-re vonatkozó megvalósítási szerződés titkosítását, ez eddig nem történt meg. Így nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarország és Oroszország között milyen szerződés jött létre a paksi 5-ös és a 6-os atomblokkok építtetésre. Ezt a dokumentumot, az úgynevezett EPC-szerződést 30 évre titkosította a magyar kormány.
Bár Nyugat-Európa a 2011-es fukushimai katasztrófa óta egyre inkább elfordul a nukleáris energiától, Kínában mostanában negyedévente átadnak egyet a 21 épülőfélben lévő atomerőműből. Németország, Svájc és Macron győzelme után újabban az Európa legnagyobb nukleáris erőműparkjával rendelkező Franciaország is inkább az innováció következtében egyre olcsóbbá váló megújulók felé fordul(t). A kínai nukleáris boomot, a szél- és naperőművek egyre gyorsuló terjedésével együtt szintén alapvetően környezet- és klímavédelmi célok fűtik.
Dmitrij Firtas egykori ukrán gázkirálynak állítólag fogalma sem volt arról, hogy ki köthette össze a gázbizniszben ellene fordult Góczi Istvánt a moszkvai döntéshozókkal. Erre a Góczi múltjában mutatozó érdekes folt lehet a magyarázat: a férfi anno orosz hátterű, átláthatatlan olajos érdekkörökkel dolgozott.
Német tulajdonosa szabadulna a Mátrai Erőműtől. Az Index értesülései szerint csak ketten, az állami MVM és a cseh EPH maradtak versenyben. Talán furcsa, de a rafinált cseh brókerek tűnnek az esélyesebbnek.
A közbeszerzésre három különböző ajánlat érkezett, és az MVM leányvállalata mindhármat nyertessé nyilvánította, így összesen öt céggel szerződött le az 50 milliárdos munkára. Az egyik szerencsés az Elios Zrt., amelyben Tiborcz István miniszterelnöki vő is tulajdonos volt 2015-ig.
A hét végén ismét személyesen egyeztet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Értesüléseink szerint Pekingben tartják a magyar kormányfő és az orosz elnök kétoldalú találkozóját, ahol a napokban rendezik meg az Egy övezet, egy út koncepcióval kapcsolatos kereskedelmi fórumot. A tervezett találkozóról egyelőre nem jelent meg hivatalos közlés, lapunk információi szerint ugyanakkor a Paks II. beruházás biztosan terítékre kerül. Ennek egyik oka, hogy az engedélyezési eljárások elhúzódása, valamint a beruházás brüsszeli vizsgálata miatt a jelenlegi kormányzati ciklusban valószínűleg nem indul el a kivitelezés.
Hosszas szenvedés és brutális veszteségek után becsődölt a világ egyik legfontosabb atomipari cége, a Westinghouse, és kis híján magával rántotta a Toshibát is. Az amerikai cég összeomlása hatalmas pofon a súlyos gazdasági gondokkal küzdő atomenergia-iparnak, és ezzel még messze nem ért véget a szektor vergődése: a francia Arevát 10 milliárd euróért kell megmentenie a francia államnak, a paksi bővítést vezénylő Roszatom jövője pedig az orosz állam politikai-pénzügyi támogatásától és harmadik világbeli diktátorok szeszélyétől függ. Ami mind azt jelzi, hogy 2017-ben szinte lehetetlen gazdaságosan atomerőművet építeni.
