K-Monitor Adatbázis

A felcsúti milliárdos tőzsdei holdingja visszatér az energetikai szektorba, megveszi a Tigáz azon felét, amelyik még nem Mészáros-érdekeltség.

Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál.

A máltai bejegyzésű Apium Media Holding kézbesítési megbízottja Habony Árpád grúz barátainak egyike, és a cégvezetők is ismert Fidesz-közeli körökből kerülnek ki.

A nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég.

Megbízható kormányzati forrásunk szerint a megállapodás részeként az eredetileg tervezettnél később kezdődhet az oroszok által nyújtott 10 milliárd eurós hitel törlesztése, és az utolsó részlet rendezése is az új helyzethez igazodik. Tudomásunk szerint a kamatozást nem érintik a szerződéses módosítások. Vagyis immár a paksi bővítés szerződéses dokumentumaiban is rögzítve lett, hogy csúszik az atomerőmű beruházása.

Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban.

Magyarország megint szégyenpadra kerül: ezúttal másfél milliárd forint, Magyarországnak megítélt uniós támogatás folyt el Szingapúrtól Észtországig. Luxusautóra, 4-5 milliós fizetésre, de még egy ingatlanvásárlás fedezetére is futotta a brüsszeli pénzből, csak a fejlesztésből, az ígért gáztöltőállomásokból nem lett semmi.

Kiszállt a kormány egyik bankja, az Eximbank a csornai napelemgyár négy éve húzódó beruházásából. De ez nem azt jelenti, hogy megszűnt az állami hátszél.

Nagyon úgy tűnik, hogy jó kapcsolatokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki egyáltalán elindulhasson a naperőműves beruházásokat támogató uniós pályázaton.

A választások előtt egy hónappal furcsa közjáték zajlott le az egyik uniós pályázat körül. Egy korábban már felfüggesztett programot hirtelen újra megnyitottak, de csak egy napra. Az uniós tendereket árgus szemmel figyelő pályázatíró tanácsadócégek is meglepődve tapasztalták, hogy március 9-én hirtelen ismét elérhetővé vált a KKV Energiahitel nevű pályázat, ahol lényegében naperőműves beruházásra lehetett „ingyen” hitelre pályázni.