K-Monitor Adatbázis

Miután Áder János köztársasági elnök bejelentette, hogy aláírja a törvényt, az LMP, a PM és az Együtt alkotmánybírósági felülvizsgálatot szeretne, de megy panasz Brüsszelbe és Aarhusba is. Az Európai Bizottság egyébként – mint arról itt a VS.hu-n már írtunk korábban – amúgy is vizsgálódik a paksi bővítés ügyében

Az Együtt ombudsmanhoz fordul, hogy Székely László kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a paksi bővítés egyes adatait harminc évre titkosító törvény megsemmisítését.

Pakson kívül a törvényhozási tempóról, a kétharmad elvesztéséről és az Iszlám Állam elleni beavatkozásról is beszélt.

Az eredetileg tervezett helyett 30 évre titkosította az Országgyűlés a paksi bővítés üzleti és műszaki adatait.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát.

Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/2250. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény 5. §-a – az Országgyűlési Törvényalkotási Bizottsága által 2015. február 27-én benyújtott összegző módosító javaslat hatására – súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét.

A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub összefog Paks ügyében, s megpróbálják meggyőzni a köztársasági elnököt.

Az ellenzék és a civilek fellépése nyomán több jogi fórumon is eljárások indulnak a paksi szerződéseket 30 évre titkosító hétfői parlamenti döntés nyomán. Az ügy jó eséllyel az AB-nél köt ki, de az Európai Bizottság előtt is elbukhat a minden adatot titokká nyilvánító magyar jogszabály.