K-Monitor Adatbázis

Lapunk kutatásai szerint ugyanazon a svájci címen jegyezték be Simicska Lajos és Nyerges Zsolt „Fidesz-közeli” vállalkozók közös cégét, mint a vörösiszap-mentesítés állami pénzeiben részesülő egyik vállalkozás egykori ismeretlen tulajdonosát. Svájc nem klasszikus offshore-színhely, de a tulajdonos ott is könnyen árnyékban maradhat. A lehetőséget a Fidesz állítólagos gazdasági holdudvara is kihasználja.

Újabb fogást keresnek a Nyugat-Balkánon sikeresen terjeszkedő Molon, és most azért vették őt magát célba, mert a 2003 óta zajló támadások sikertelenek voltak - mondta a hvg.hu-nak Hernádi Zsolt, aki most először nyilatkozott a horvát ügyről.

Egy 40 milliós tanulmány ügyében született meg az első gyanúsítás az MVM-ügyben, pedig a Kocsis István vezetése alatt kötött, a cég által is gyanúsnak talált szerződések értéke tízmilliárdokra rúg. Az [origo] összegyűjtötte, eddig mit lehet tudni az MVM offshore-ügyleteiről.

A rendőrség megállapította, hogy az Emfesz gázszolgáltatót 2009-ben eltulajdonították, amikor egy dollárért adták el, és az is kiderült, hogy az ügylet lebonyolítása alkalmas lenne a közokirat-hamisítás bűntettének megállapítására.

A Nemzeti Nyomozó Iroda júniusban megszüntette a nyomozást a hazai gázpiacon korábban még 20 százalékos részesedéssel működő Emfesz 2009-es 1 dolláros eladásával kapcsolatban. Az Index birtokába került rendőrségi határozat szerint a 200 milliárdos forgalmat bonyolító cégről a szakértők kiderítették, hogy piaci értéke akkoriban mínuszban volt, ha pedig értéktelen, akkor hiába tulajdonították el, sikkasztás vagy más vagyon elleni bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg.

Sem a Mol, sem Hernádi Zsolt nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt előzetes kiadatását.

A Lehet Más a Politika (LMP) 2009 nyarán fordult az állami áramszolgáltató Magyar Villamos Művek Zrt.-hez azt kérve, hogy hozza nyilvánosságra a milliárdos 2008-as offshore- és szállodaügyletéről szóló belső vizsgálati jelentéseket és a vizsgálatok költségét, de a cég üzleti titokra, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva elutasította az adatigénylést.

Egymás után nyeri el a közpénzből fizetett energetikai megbízásokat egy cégcsoport, amely a kormányzati kapcsolatairól és rendkívüli megerősödéséről ismertté vált Közgép érdekeltségei közé tartozik. Az állam már most is tízmilliárdokat költ energetikai beruházásokra, de ez minden számítás szerint csak nőni fog a jövőben.

Pörögnek az események a Mol körül. A Figyelő eddig nem ismert részleteket tudott meg az INA-ügyről és a Szurgutnyeftyegaz-féle pakett visszavételéről.

A politikai, az üzleti és a nacionalista kártyát egyaránt kijátsszák a Mol ellen Horvátországban. A vádak mögötti valóságos kérdés: többségi tulajdon híján miként szerzett irányítást a magyar multi az INA-ban?