K-Monitor Adatbázis

Az Orbán-kormánynak sikerült rávennie az Európai Bizottságot, hogy az orosz Roszatom érdekében térjen el az írott uniós jogtól – így foglalható össze annak az elemzésnek a lényege, amely az Európai Parlament zöld frakciójában ülő Jávor Benedek kezdeményezésére készült el a tervezett paksi bővítés állami támogatását engedélyező bizottsági döntésről. Az anyagból az is kiderül, hogy Paks 2 teljes egészében állami támogatásból épül, és hogy az EU-ban pusztán piaci alapon, közpénzes rásegítés nélkül nem éri meg atomerőművet létesíteni.

A miniszterelnökségen kívül immár a Roszatommal is bíróságon kell küzdenie annak, aki kíváncsi a legalább háromezer milliárd forint értékű atomerőművi szerződésekre. Tegnap kiderült, hogy a szövegek nincsenek meg magyarul.

Hosszas procedúra után egy már nem érvényes, semmilyen szempontból nem releváns szerződés-torzót mutattak meg Szél Bernadettnek a Miniszterelnökség bekamerázott titokszobájában a paksi bővítésről; a "betekintésen" semmilyen új információhoz nem jutott az LMP frakcióvezetője. A politikus lapunknak azt mondta: összesen annyi derült ki számára, hogy az Orbán-kormány orosz érdekeket véd a bohózatba hajló titkolózással.

Salátatörvényben elrejtve próbálta áthágni a nukleáris beruházások engedélyezésének szabályait a kormány.

A magyar kormány egy jogilag támadható, példátlan eljárásban vette rá az Európai Bizottságot, hogy az EU elfogadja a paksi bővítési üzlet tender nélküli odaítélését az orosz Roszatomnak – értesült a Népszava.

Minden biztonsági előírásnak, így a fukusimai erőmű-katasztrófa utáni szigorúbb szabályoknak is megfelelnek majd a paksi atomerőmű új blokkjai - ezt Kirill Komarov, a Roszatom nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese jelentette ki tegnap egy budapesti konferencián - igaz ezt adatokkal nem támasztotta alá.

Gondban Paks 2 kivitelezője, a Roszatom, amely több oroszországi projektjét is halasztja, másokat a drága áramtermelés miatt ért kritika.

Furcsa tervek rajzolódnak ki azokból a szerződésekből, amelyeket a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra a napokban a paksi bővítésről. A Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője adatigénylése nyomán napvilágra került kontraktusok az üzleti racionalitáson kívül eső szándékokat sejtetnek.

Hiába jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter az egyik tavaszi kormányinfón – miután az Európai Bizottsággal és az adatvédelmi biztossal is egyeztetett –, hogy föloldja a Paks II.-re vonatkozó megvalósítási szerződés titkosítását, ez eddig nem történt meg. Így nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarország és Oroszország között milyen szerződés jött létre a paksi 5-ös és a 6-os atomblokkok építtetésre. Ezt a dokumentumot, az úgynevezett EPC-szerződést 30 évre titkosította a magyar kormány.