K-Monitor Adatbázis

A Prisztás-gyilkosság miatt indult büntetőper pénteki tárgyalásán, a Fővárosi Törvényszéken az egyik védett tanú azt állította: Portik Tamás elsőrendű vádlott rendőrségi besúgó volt.

Magyarország – Zavartalanul utazgatott az országok között, és gyakran hazatért Portik Tamás, miközben körözte őt a rendőrség.

Nemcsak Portik Tamásra, de azokra is terhelő vallomást tett az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott Boros Tamás, akik most a Prisztás-gyilkosság ügyében tanúként szerepelnek.

Egyelőre arra kaphatunk majd választ, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága kiket hallgat majd meg elsőként.

Prisztás József volt az első áldozata a magyar maffiaháborúnak, amely 1996-ban indult és nagyjából öt éven át tartott, és amelyet emberölések, gyilkossági kísérletek és robbantások kísértek. A rendőrök az ügyek nagy részét nem tudták felderíteni, a felelősök, a megbízók és a végrehajtók elszámoltatása elmaradt. Huszonhat ügyből másfél évtized után talán ötöt zárhat le bírósági ítélet.

A nemzetbiztonsági bizottság albizottságaként működő testületet az LMP politikusa, Mile Lajos független képivselő vezeti majd.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke kezdeményezi, hogy a testület tagjai meghallgathassák a Portik–Laborc-találkozó eredeti hangfelvételeit. Molnár szerint csak így oszlathatók el egyértelműen a felvételekről készült leiratok hitelességével kapcsolatban megfogalmazódott kételyek.

Az egyik találkozót letagadta, politikára pedig nem is emlékezett Laborc Sándor azon a nemzetbiztonsági meghallgatáson, ahol a Portik Tamással való találkozóját kérték rajta számon. A volt NBH-vezetőnek a bizottsági tagok először nem árulták el, hogy a birtokukban van a találkozók leirata, később pedig azon háborogtak, hogy Laborc hülyének nézi őket.

Mostantól nem titkosak az egykori NBH-főigazgató és az olajszőkítési ügyek idejéből ismert, a Prisztás-gyilkosság miatt megvádolt Portik Tamás közötti beszélgetések felvételei. Laborc és Portik beszélgetéseit a titkosszolgálat rögzítette. A parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága szerint semmi nem indokolja, hogy titkosak legyenek ezek az anyagok.

„Jó lenne, ha el tudnánk kerülni, hogy ezt a kényes témát bármelyik politikai oldal kommunikációs sandaságokra használja” – mondta a Nolnak nyilatkozva Mile Lajos (LMP), akinek kezdeményezésére kedden az országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága egyhangúlag határozott egy, a szervezett bűnözés és a titkosszolgálatok esetleges összefonódását vizsgáló munkacsoport felállításáról.