A kormányhivatal nem adta ki a környezetvédelmi engedélyt, így az építési engedélyezési eljárás már el sem indítható a budai zöldövezet egyik tervezett lakóparkjára. A budapesti, XII. kerületi ügyről korábban a Szabad Európa is beszámolt. A beruházást kifogásoló civilek szerint a részben erdős, fás kerületben már így is túl sok az építkezés, ezek miatt évente átlagosan 450-500 fa kivágására kérnek engedélyt.
Ne fogadja el a kormányhivatal a budai hegyekben, a Normafánál tervezett legújabb lakópark-beruházás környezeti hatástanulmányát – kérte beadványában a hatóságtól az Élhető Hegyvidékért Egyesület. A civil szervezet közölte: remélik, hogy meghallgatásra találnak, ha pedig mégsem, bírósághoz fordulnak.
Budapest egyik legzöldebb részén, a XII. kerület Natura 2000 védettségű területén készül 78 lakásos lakóparkot építeni egy cég. A 155 autót befogadó mélygarázzsal tervezett épületegyüttes kapcsán a környezetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal közmeghallgatást szervezett a beruházás környezeti hatástanulmányáról. Bár a rendezvényt munkaidőben, délelőtt tízkor tartották, a kerület lakosai közül sokan részt vettek rajta, és hosszasan sorolták az aggályaikat. Az egyeztetés végére úgy tűnt, a legtöbben a Pokorni Zoltán vezette önkormányzatot okolják a túl laza kerületi szabályok és a befektetői érdekek előtérbe helyezése miatt.
Tihanyban már a mocsár sincs biztonságban a beruházóktól: a tihanyi önkormányzat egy lápos, fákkal borított területet is beáldozott a profit érdekében. A Balaton-parti ingatlant 746 millió forintért értékesítette. A medencés luxusszálló kedvéért a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) is módosította a polgármester, de már egy újabb módosítás van napirenden: a szomszédos, önkormányzati tulajdonú lápot arra szeretnék használni, hogy a vendégek közvetlenül le tudjanak sétálni a Balaton-partra. A polgármester támogatja, hogy a „kaotikus állapotú” kisnádast rendbe hozzák, a helyiek szerint viszont a háborítatlan nádasban semmi „revitalizálandó” nincs. A fás telekre évekig hordták az aszfaltot, a hatásvizsgálat szerint a „köves talajt” a terep feltöltésére fogják használni, azonban a beruházó azt állítja, elszállíttatja az építési hulladékot.
