Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül. Ha annak nincs ellenvetése, az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő. A hivatal szerint csak adminisztratív egyszerűsítésről van szó, egyes módosítások még növelik is a hatóság erejét, az új eljárási szabályok pedig nem vonatkoznak az üzemeltetésben és az üzemzavarok kezelésében kritikus rendszerelemekre.
Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi.
Kifarolhatott az utolsó pillanatban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az elől a hónapok óta előkészítés alatt álló, osztrák környezetvédelmi minisztériumi kérés elől, melyben Ausztria hivatalos tájékoztatást kért a tervezett új magyar atomerőművel kapcsolatban, különösen annak telephelyéül választott terület földrengés biztonságát illetően. Egy hírhedt európai szervezet viszont ettől függetlenül, bő egy tucat kérdést tartalmazó levélben arról tudakozódik, hogy az OAH korábban tényleg jól végezte-e a dolgát.
Magyarország áramellátását az sem lehetetlenítené el, ha nem épülne új atomerőmű. Mivel a Paks II. csúszik, komoly szándék mutatkozik a Paks I. élettartam-hosszabbítására, ami a leggazdaságosabb megoldás. Nem meglepő, hogy az orosz terveket nehéz engedélyeztetni az EU-ban, Finnországban a Paks II. Zrt. ottani megfelelője ugyanígy kínlódik.
A kormány tavaly év végén kezdte el kidolgozni az új koncepciót, amelynek lényege, hogy az OAH kikerül az ITM és a kormány alól, és az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolási kötelezettséggel. A kormány szerint ez az OAH függetlenségét erősítené, ugyanakkor az átalakítás elvenné a következő kormányok lehetőségét attól, hogy ugyanolyan befolyást és ellenőrzést gyakoroljanak a hivatal fölött, mint a mostani kormányzat. A koncepcióba bekerült egy olyan elem is, ami nem ezeknek a problémáknak a kezelésével függött össze. Ez pedig arról szólt, hogy a mostani határozatlan időre kinevezett főigazgató helyett az OAH-t az Orbán Viktor miniszterelnök által, pályázat nélkül kilenc évre kinevezett elnök irányítaná. Az elnök pozícióját a javaslat annyira megerősíti, hogy egy esetleges kormányváltás után se lehetne elmozdítani.
A nukleáris főhatóság vezetője épp az előtt mondott le, hogy esedékes lenne a hivatal döntése a sokmilliárdos bővítési munkák engedélyezéséről. Fichtinger Gyula utódját kétharmados többséggel, kilenc évre betonozzák be.
A Greenpeace néhány napja már megszellőztette a gyanút, most pedig a bizonyítékkal is előállt: a „független” magyar nukleáris hatóság munkatársai szakértőként (pénzért) maszekolnak a Paks 2 projektcégnek. A nyilvánvaló összeférhetetlenséget az első körben annak az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) kellett volna észlelnie, amelynek az alkalmazottai az ügy érintettjei.
Salátatörvényben elrejtve próbálta áthágni a nukleáris beruházások engedélyezésének szabályait a kormány.
