Az énekléshez két hangszalag kell, nem közalkalmazotti jogviszony – mondja az Operaház kormánybiztosa. Ókovács Szilveszterrel az Erkel Színház felújításáról, milliós jövedelmekről és az énekeslobbikról beszélgettünk.
Egy időre, Kóka János égisze alatt különösen, a hazai nagyberuházások finanszírozását előszeretettel végezték PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban. A 20-25 évre kötött, és még 2010 tavaszán is sorozatban engedélyezett szerződések jelentős terhet róttak a mindenkori kormányokra.
A kormány visszavonta azt a korábbi határozatot, amely az új Erkel Színház építését írta elő.
Életveszélyes vagy sem? Feleslegesen zárták be vagy jogosan? Felújítják, újjáépítik vagy hagyják tovább romlani? Ezek most a leggyakrabban feltett kérdések az Erkel Színház kapcsán.
Ellenőrizetlen üzemeltetés, megfelelő biztosítékok és dokumentumok hiánya, a nemzetközi átlagnál két-háromszor drágább beruházások – ezek jellemzik az eddig vizsgált hazai, úgynevezett PPP-konstrukciókat. A szerződések miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyes fejlesztések leállítását javasolta, például az Erkel Színház esetében.
Összesen hat, úgymond tisztázatlan, a Fidesz–KDNP és a Jobbik képviselői számára korrupciógyanús kulturális ügyről tárgyalt tegnap az Országgyűlés kulturális bizottságának ellenőrző testülete.