K-Monitor Adatbázis

Az eddigi 2-3 éves csúszás mellé újabbakat gyűjtött be a közelmúltban a tervezett atomerőmű-bővítés: egymás után válnak eredménytelenné a beruházás stratégiai fontosságú közbeszerzései. A mostani eset arra is rávilágít, hogy hamis az a kormányzati érv, amely szerint a biztonság előtérbe helyezése a késedelmek oka.

Bár a kulisszák mögött "vizsgálódik" az Orbán-kabinet, a nyilvánosság felé megvédi az állami cég beszerzését.

Tiborcz cégének új tulajdonosa maga is folytatja a hagyományt: olyan manipulált közbeszerzésen részt venni, hogy csak ő lehessen végül a nyertes. Az Operaház felújításának gigaberuházásánál is ez történt volna, a Bosch világcég azonban vette a bátorságot és megtámadta a csalást. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig elismerte, hogy az Operaház jogtalanul manipulálta volna a beszerzést, megsemmisítette, és 5 millió forintra meg is büntette az ajánlatkérőt (a büntetéstől persze nem dőltek dugájukba) Sajnos kijelenthető, hogy ezek a manipulációk ma már a szabályokat jelentik, a kivétel itt abban van, hogy a Döntőbizottság ezt megakadályozta.

Kérdés, amennyiben nem az orosz fél miatt csúszik a beruházás, milyen következményekkel kell számolnia a magyar kormánynak az államközi szerződés alapján.

Tiborcz István után egy újabb vő ér el látványos üzleti sikereket: Mészáros Ágnes férjének cége 1,7 milliárdért épít egy vasúti trafóállomást.

A felcsúti milliárdos vállalata a Mészáros és Mészáros Kft. éppen egy milliárddal többért kivitelezi a csatornázási projektet, mint amennyire eredetileg taksálták.

Van egy koncepció, ami alapján úgy épülhetne egy napi 20-25 ezer embert kiszolgáló vasútállomás a reptér mellé, hogy közben sikerülne Magyarország számos nagyvárosát is bevonni az ország vérkeringésébe. Helyette - az vasútállomás ideális helyszínére - egy hat szintes parkolóház kerül.

Egy lendülettel 740 millió forintról 1051 millió forintra (avagy egymilliárd forintra) drágult a budapesti Városligetben felépítendő Magyar Zene Háza tervezése – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Ez 42 százalékos áremelkedést jelent.

A Mátrai Erőmű Zrt. közgyűlése egyhangúlag elfogadta a társaság 2030-ig szóló fejlesztési stratégiáját. A stratégia fókuszában a hagyományos lignit-biomassza-gáz alapú termelési szegmens eredménytermelő képességének helyreállítása és megőrzése, valamint a megújuló energiatermelés, a rendszerszabályozás és az energiatárolás áll, írja közleményében a társaság.

Suttyomban megszavaztak még egy kis közpénzt, meg is oldódott a probléma.