language

Kulcsszavak:

építőipar highlight_off

Lapok:

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [262]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Versenyeztek volna Mészáros Lőrinccel, kár volt

Még tavasszal írtak ki közbeszerzést a zsámbéki Zichy-kastély felújítására, amiben a premontrei szerzetesrend üzemeltet iskolát. Most kiderült, hogy Mészáros Lőrincék fogják felújítani 1,7 milliárdért, vette észre az Mfor.hu. Pedig itt Mészárosékkal három cég is versenyezett volna. Majdnem sikerült is nekik.

45 milliárdot fizetett a kormány Simicskáéknak

Per nélkül megállapodott a kormány az M4-es autópálya 2015-ben leállított építkezését kivitelező cégekkel, többek közt Simicska Lajod Közgép Zrt-jével - írja a Világgazdaság. A megállapodás értelmében a kormány nem fizet kártérítést a felbontott szerződések miatt, de megtérítette a már elvégzett munkát és a helyszínre szállított anyagok költségét, összesen 45 milliárd forintot.

Nem hazudtolta meg magát az elátkozott vasútvonal

Ma indult volna az első Flirt motorvonat a frissen villamosított esztergomi vonalon. Ám, mint azt az iho.hu megírta, a korszerű villamos motorvonat helyett végül egy régi dízelmozdony által vontatott szerelvény gördült ki a Nyugatiból, az is 17 perces késéssel.

A kínaiaknak pont tökmindegy a Budapest–Belgrád-vasút

Elvileg a pireuszi kikötőt üzemeltető kínai Coscónak lett volna különösen előnyös, hogy 750 milliárdért kétvágányúsítjuk a Budapest–Kelebia-vonalat Magyarország legdrágább vasútfejlesztésével. Megkérdeztük a Coscót, és kiderült: nekik lényegében mindegy, hogy a tehervagonjaik 70-nel vagy 100-zal mennek ezen a szakaszon, amíg a teljes balkáni úton nagyságrendekkel több időt vesztenek. Varga Mihály a kínai boltosok egységcsomagjainak vámoltatásáról magyarázhatott.

Miért kell nekünk a méregdrága kínai vasút?

Úgy tűnik, Magyarország a négyes metró után újra talált magának egy tök értelmetlen és látszólag átgondolatlan infrastrukturális beruházást a közlekedésben, amire elverhet egy csomó pénzt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának kínai hitelből való felújítására nehéz racionális érveket találni. A kormány szerint azonban vannak ilyenek: a hivatalos szlogen szerint ez a beruházás hozza majd el a kínai gazdasági Kánaánt. Más vélemények szerint politikai gesztustételről van szó, Brüsszelben pedig nem értik a dolgot, és balhé lehet belőle. De az is megeshet, hogy ez is csak az oligarchafinanszírozásról szól. Összeszedtük a lehetséges magyarázatokat.

Aranyból fog épülni a kínai vasutunk

A Budapest-Kelebia-vasútvonal 750 milliárdos felújítása valószínűleg Magyarország legdrágább vasútépítése lesz. Pedig sík területen megy végig, nem kellenek hidak vagy alagutak. Kínának jól jön, az biztos, de hogy mi miért költünk ilyen sokat erre, az egyáltalán nem világos.

Tolmácsoljon a MÁV-nak milliókért

A pillanatnyilag legalább 750 milliárdba kerülő, erősen korrupciógyanús Budapest-Belgrád vasútvonal bővítéséről nem csak azt tudjuk, hogy egy kapavágás nélkül is mennek fel a költségei vagy hogy egyértelműen nem Magyarországnak vagy Szerbiának kell, hanem Kínának. Hanem azt is, hogy erősen nagyvonalúan, kamatterhek nélkül számolva is leghamarabb 2400 év alatt térülhet meg Magyarországnak a Figyelő egyszerű számításai alapján.

Moszkva kavarása áll a budapesti metrókáosz mögött

Történetek a magyarországi orosz befolyásról, II. rész: gazdasági befolyás. Vitézy Dávidot, a BKK vezérigazgatóját 2014 váltották le. Úgy tűnt, a Tarlós Istvánnal való személyes konfliktusa fajult idáig. Valójában orosz nyomásgyakorlás is kellett hozzá. A hetvenmilliárdos tét a hármas metró kocsijainak beszerzése volt.

Nincs gond a gyanús gigatenderrel az ügyészség szerint

Nem nyomoz az ügyészség az Európai Bizottság ellenőrei által problémásnak talált gigaközbeszerzés ügyében, mert a úgy látják, nincs ami alátámasztaná a bűncselekmény gyanúját – derül ki a Fővárosi Főügyészség keddi sajtóközleményéből.

Új köntöst adnának a Kékestetőnek

Az ötlet Dobróka Tamás vállalkozó, a sícentrum tulajdonosa fejéből pattant ki, aki azt állítja, szívügye a Kékes. Dobróka Tamás egyébként a kis-Közgépként is emlegetett HE-DO Kft. tulajdonosa. A HE-DO az észak-magyarországi régió egyik megkerülhetetlen építőipari szereplője, az elmúlt 4 évben megötszörözte a bevételeit, a tulajdonos pedig állítólag a Fidesz észak-magyarországi regionális igazgatója, Bíró Márk támogatja.
Találatok: [262]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>