K-Monitor Adatbázis

Bige László vállalatának és a külföldi építőanyag-gyártóknak is odacsap a kormány az új különadójával.

Horvát agrárcéget vesz a múlt héten bejelentett boszniai cementgyár után a Mészáros-csoport.

Több mint egyéves késéssel és jóval drágábban valósul meg a győri Adyvárosi Sportcentrum TAO-pénzből való felújítása. Az Átlátszó megtudta, hogy bruttó 825 millió helyett 1,2 milliárdba kerül a győri női kosárlabda új otthona. Az eredetileg 2022 nyarára kitűzött átadást először idén tavaszra, aztán nyárra, majd pedig 2023 őszére halasztották. Ugyanakkor a Grabo-sátorként emlegetett létesítmény azon kevés helyi beruházáshoz tartozik, amelyek – ha adott esetben késlekedve is – de legalább remélhetőleg megvalósulnak.

A kórházfejlesztésre szánt uniós pályázatot még 2016-ban írták ki, 2020-ra ígérték, hogy kialakítják a gyermeksürgősségi ellátás országos ellátórendszerét. A 18,5 milliárd forint összköltségű projektből 11,6 milliárd forintot az unió áll, a feladat hat intézménynél a gyermekek sürgősségi és baleseti ellátásának fejlesztése lenne. A hét éves programból Szegeden 4,3 milliárdért épült volna új épület, hogy jobb ellátást kapjanak Csongrád-Csanád és a többi vármegye gyermekei. Ebből most nem lesz semmi. Hogy a kormánynak mennyire fontos az egészségügy egy emlékeztető: a szeged-csanádi püspök szállodája nemrég 520 millióval 3,8 milliárd forintra drágult.

Mészáros Lőrinc cégbirodalma nem volt rest és két gyárával is pályázott az Orbán-kormány nagy Gyármentő Programjára. A kormányzat pedig úgy döntött, hogy közpénzből támogatja a leggazdagabb magyar gyárainak energetikai beruházásait: Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft., amely a felcsúti sikerember gigantikus kukoricafeldolgozó gyára. Bólyi központú Hard-Concrete Betonelemgyártó Kft. Stabilan nyereséges társaságról van szó. Például támogatást kapott a Jász-Plasztik Kft. is, amelynek többségi tulajdonosa Kasza Lajos, a Forbes gazdaglistáján a 13. helyen szerepelt 135,8 milliárd forint becsült vagyonnal. Szintén a Gyármentő Program nyertese a Béres Gyógyszergyár Zrt. Béres József és családjának vagyonát 44 milliárd forintra becsülték, ezzel a 41. leggazdagabb magyar. A sokszoros milliárdos Garancsi István Prebeton Zrt. nevű cége is örülhet a kormányzati segítségnek. A kormány azért indította el a Gyármentő Programot az ukrajnai háború kitörését követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiacok teljesen kiszámíthatatlan kilengéseitől, és így meg tudják őrizni a munkahelyeket, fenn tudják tartani a gazdasági teljesítményüket. A pénzosztás hasonlóságokat mutat a korábbi Kisfaludy-pályázatokhoz, amikor a koronavírus-járvány miatt a leggazdagabb magyarok szállodáit mentették meg: Mészáros Lőrinc hoteleit így szintén közpénzből tatarozhatták ki.

Amióta Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszett, Bács-Kiskunban és Fejérben is szárnyal az építőipar. Épp ez a két vármegye Mészáros Lőrinc és Szíjj László birodalmának központja.

Harmincöt vádlott és sok-sok évi nyomozás után még ma sem jelenthető ki egyértelműen, kik és hogyan tehetők felelőssé azért, hogy az egykor látogatott és virágzó Herkulesfürdő mára Románia egyik szégyenfoltjává vált. Az épületek jelentős része erősen leromlott állapotban van, a privatizáció pedig inkább ártott, mint használt. A turisták körében még így is népszerű a műemlék – ha nem félnek a kóbor kutyáktól és a borsos áraktól. A RISE Project és az Átlátszó közös cikke a Journalismfund Europe támogatásával készült.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. kizárólagos tárgyalási jogot biztosító szándéknyilatkozatot írt alá az osztrák Asamer Baustoffe AG tulajdonában lévő Lukavac Cement d.o.o. felvásárlásáról – jelentette be közös keddi közleményében a Mészáros Csoport és az Asamer Baustoffe AG of Austria.

Június közepén újra hozzá kellett nyúlni a 2021 legvégén aláírt szerződéshez.

Gőzerővel zajlik az egykori József főhercegi palota újjáépítése a Budai Várban, azonban a gigantikus beruházás pontos költségeit nem tették közzé. Kiderült, hogy a projektet menedzselő Várkapitányság a palota árát nemzetbiztonsági okokból titkolja az adófizetők elől. Közérdekű adatigényléssel eddig azt sikerült kideríteni, hogy nettó 7,3 milliárd forintba került csak az épület betonvázának felhúzása. A Várkapitányság 2022-re vonatkozó beszámolójában 24 milliárd forint szerepel a József főhercegi palota, a palotakert és az istálló újjáépítésénél. Az építkezéssel a kormányközeli Magyar Építő Zrt.-t bízták meg.