K-Monitor Adatbázis

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

Bemutatjuk a török multimilliárdost, aki egyaránt bejáratos Erdoğanhoz és Orbánhoz, és aki közvetített is az európai illiberalizmus két vezéralakja között. A Galatasaray futballklub egykori elnöke az elmúlt években az Orbán család igaz barátja lett, a kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája, miközben cégei milliárdokat húznak a magyar államtól.

Éppen módosítja a Parlament a tavaly alkotott, ún. Dagály-törvényt, amely a 2017-es világbajnoksághoz szükséges fejlesztésekhez rögzít rendkívüli szabályokat. A törvény melléklete 122 ingatlannal bővülne, és szerepelne benne a Bibó Szakkollégium, valamint a Liszt Ferenc repülőtér is. Utóbbit az indoklás szerint fejlesztik, csak éppen a bővítés 2018-ra készül el.

Lázár János azt mondta, hogy két külföldi cég nemrégiben úgy befolyásolta a jogalkotást, hogy csak az ő rendszereikkel lehessen kéményt építeni Magyarországon. A miniszter azt is mondta, hogy ennek láttán "a föld kinyílt a lába alatt, hogy ilyen pofátlanságra képesek vagyunk".

Az új szabályozás bevezeti a legjobb ár-érték arány fogalmát, vagyis nem elsősorban a legalacsonyabb ár lesz a meghatározó

Az Európai Bizottság megálljt parancsol a verseny nélküli egyszereplős, így magas árakhoz vezető magyarországi közbeszerzéseknek. A korábban kifogásolt mérnök- és aszfaltkeverő-ügyek akár 168 milliárdos korrekciót eredményezhetnek. Hazánk vállalta a közbeszerzési szabályozás megújítását.

Mik voltak Simicska emlékezetes, február 6-i dühkitörésének közvetlen előzményei? Milyen piaci változások várhatók a médiában és az építőiparban az Orbán– Simicska-konfliktus következményeként? Összefoglalónkban ezekre keressük a választ.

A múlt héten botrányos körülmények között véget ért Orbán Viktor és Simicska Lajos negyedszázados szövetsége. Simicska lemocskolta Orbánt, médiabirodalmának Orbánhoz hű vezetői felmondtak. Visszatekintünk a most lezárult korszakra. A hosszú, fagyos ellenzéki évek idején növögető Simicska-féle cégbirodalom a második és a harmadik Orbán-kormány alatt vált százmilliárdos, komplett üzletágakat lefedő, sokkarú polippá az építőipartól a szerencsejátékig.

Krízishelyzetbe került Demján Sándor egyik emblematikus cége, az Arcadom Zrt., amelynek felszámolását a múlt héten rendelte el a bíróság. A társaság régóta pengeélen táncolt. A bukás oka a válság: nincsenek olyan beruházások, amelyeknél az Arcadom labdába rúghatott volna.

Sokan találgatják mostanában a Simicska Lajos és Orbán Viktor közti konfliktus lehetséges kimenetelét. Összeállításunkból az derül ki, hogy ez a háború, legalábbis az állami és uniós források feletti befolyás tekintetében, már eldőlt. A 2012-ben a Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt érdekköréhez tartozóként azonosított vezető beosztású tisztviselők háromnegyedét mára eltávolították abból a pozícióból, ahová a 2010-es kormányváltást követően kerültek.