Rom volt, most viszont csak torzó. Tavaly év végére kellett volna újjáépíteni a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogramban részt vevő kisvárdai várat, de egyelőre nem tudni, mi lesz vele. A cél az volt, hogy rekonstruálják a várromot, és kulturális központot faragjanak belőle. Hiába nyert el Kisvárda 2,28 milliárd forintot, a projekt most leállt. A kisvárdai önkormányzat év elején szerződést bontott a kivitelezővel, mert folyamatosan kitolta a határidőket, végül a vár átadásának időpontját is, ráadásul a téten is emeltek. Tény, hogy az sem vitte előre az ügyet, hogy időközben egy mentálisan beteg férfi felgyújtotta az építkezést.
Látványvizsgálat igazolja: jóvátehetetlenül megváltozik a Hősök tere látképe, de egész Budapest panorámája is, ha 240 méter magas tornyokat húznak fel Rákosrendezőn. A Válasz Online elsőként közli a főváros által készíttetett vizsgálatok eredményét. Mindeközben olyan híreket is hallottunk, hogy ennél is nagyobb, 460 méter magas felhőkarcolót, Európa legnagyobb plázáját, 50 ezer lakást építene a területen a dubaji ingatlanfejlesztő a kormány segítségével. Minden jel arra mutat, hogy brutális léptékű, Budapest fejlődését kimondottan rossz irányban befolyásoló beruházás készül. A tárgyalások titokban zajlanak, sem a nyilvánosságot, sem a városvezetést nem vonják be érdemben. Legfeljebb a nemzetközi megállapodás szűkszavú utalásaiból következtethetünk – ami önmagában sem normális állapot.
Tavaly ősszel a kormány minden indoklás nélkül 4 milliárd forinttal megemelte a geszti Tisza-kastály felújítására szánt keretet. Akkor nem lehetett tudni, hogy miért, de a közbeszerzési értesítőből most kiderült: módosítottak az eredeti terveken, és egy későbbre tervezett munkát előre hoztak. Ezzel azonban a kiadások is megnőttek, méghozzá 2 milliárd forinttal. Egyúttal a határidők is módosultak: másfél helyett nagyjából három évig tarthat az építkezés.
Harmincöt vádlott és sok-sok évi nyomozás után még ma sem jelenthető ki egyértelműen, kik és hogyan tehetők felelőssé azért, hogy az egykor látogatott és virágzó Herkulesfürdő mára Románia egyik szégyenfoltjává vált. Az épületek jelentős része erősen leromlott állapotban van, a privatizáció pedig inkább ártott, mint használt. A turisták körében még így is népszerű a műemlék – ha nem félnek a kóbor kutyáktól és a borsos áraktól. A RISE Project és az Átlátszó közös cikke a Journalismfund Europe támogatásával készült.
Az 1875-ben épült kastély felújítása három évig tartott és bő 3 milliárd forintba került. Az összeg felét az Európai Unió biztosította. 2022 márciusában kormánypárti politikusok avatták fel az ingatlant, olvasónk fotói alapján azonban a külső homlokzat már rossz állapotban van. A beruházásért felelős Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési NKft. szűkszavúan reagált az Átlátszó megkeresésére.
„A kormány célja, hogy a műemlékek ne kihasználatlanul és leromlott állapotban álljanak, a törvény elő fogja segíteni a fenntartható és méltó használatukat, értékőrző felújításukat, az épületek közműfejlesztését és lakórendeltetéssel való hasznosítását” – válaszolta a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára.
Két hónapja írtuk meg, hogy úgy tűnik, házon belül osztogatják a pénzt és a megbízásokat az Európa Kulturális Fővárosa 2023 beruházásoknál. A most megjelent legújabb közbeszerzés sem cáfolja ezt: a korábban is taroló VEMÉV-SZER Kft. ezúttal a Mészáros család cégével, a FEJÉR-B.Á.L Zrt.-vel nyert el egy megbízást. A két vállalatnak a veszprémi Várbörtön Múzeumot kell felújítania közel félmilliárd forintér
Az énekkari öltözőbe ideiglenesen IKEA-bútorokat vásároltak, egyszer a díszlet megindult a zenekari árok felé, mosdójukat használatra alkalmatlan állapotban vehették birtokba a zenészek.
A Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2020-ban kapott ajándékba az államtól két ingatlant, melyek közül az egyikben a székháza működik. A közbeszerzési értesítőben szúrtuk ki, hogy a székházvillát éppen felújítják, az alapítvány éves beszámolójában pedig megtaláltuk, hogy a renoválásra 1 milliárd forint közpénzt kaptak az államtól. A másik villa felújítása még nem kezdődött el, de arra majd 1,2 milliárd forint közpénzt költhetnek. Érdeklődésünkre az alapítvány elárulta, hogy a kissvábhegyi székházat 182 millió forintos, az istenhegyi ingatlant pedig 39 millió forintos áron tartották nyilván az ajándékozás pillanatában – ennyiért még egy üres telket sem kapni a környéken.
Kocsiszín és versenyistálló felújítását végezheti nettó 1,055 milliárd forintért a Galéria Invest Kft. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-hez évek óta folynak az állami milliárdok, így nem okoz gondot a milliárdos kiadás. Az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma 2021 tavaszán került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, a kuratórium elnöke Lázár János lett.
