K-Monitor Adatbázis

A becsült ár kétszereséért, nettó 19,9 milliárd forintért építheti meg a 2025. évi világkiállítás magyar pavilonját a kormányközeli BAYER CONSTRUCT Zrt. Oszakában. A közbeszerzési eljárásra három céget hívtak meg, a tender eredménye a napokban jelent meg a közbeszerzési értesítőben. A világkiállításra való készülés eddig döcögősen haladt, mivel új tervezőt és új miniszteri biztost is kellett keresni a projekthez.

2019-ben nyerte el a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. a Városligetbe álmodott Új Néprajzi Múzeum kivitelezését nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg először 32 milliárdra drágult, majd 35-re, most pedig kiegészítő munkákra további 3,9 milliárdot kaptak a kivitelezők. Az új múzeum ára ezzel elérte a nettó 39 milliárd forintot – és még nincs kész, tehát lehet majd akár még ennél is több.

Jön az atlétikai vb és a Maccabi Játékok; futballarénák, sportcsarnokok, uszodák nőnek ki a földből. A projektek környékén rossz emlékeket idéző céget is látunk már.

Óriási sportdiplomáciai siker, hogy Magyarország rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot, ám félő, hogy megint egy sor felesleges beruházásra gurulnak el adómilliárdjaink.

A kormány által kezdeményezett Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programban lesz Budapesti Atlétikai Stadion, Atlétikai Szabadtéri Edzőpályák és Fedett Pályás Atlétikai Multi-funkciós Csarnok, Budapesti Xtrém Szabadidő Park (BMX és Kajak-Slalom) és Dunai Evezős Központ, valamint Új Budapesti Velodrom, Nemzeti Korcsolyázó Központ és BOK Sportcsarnok. Súlyos milliárdokról beszélünk, és mindez kiemelt kormányzati beruházásként valósul meg, az Észak-csepeli és Dél-pesti terület átfogó fejlesztésével egybevarrva, úgy, hogy az elhanyagoltabb részeket rendbe szedik.