K-Monitor Adatbázis

Kecskeméti történetünk a NER rokoni közpénzszivattyújának legszebb hazai példája. Kis lopás, nagy lenyúlás szépen egymásra épülve.

Jól tartják a vezetőiket azok a Pallas Athéné alapítványok, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank hozott létre különböző oktatási, kutatási és társadalomfejlesztési projektekre több mint 250 milliárd forint közpénzből. Úgy tűnik, a kormány szavazóbázisának erősítése már fontosabb lett, mint az alapítványok eredeti céljai.

Mennyibe kerül Orbán régi álma, és mi lesz a következménye a Vár átalakulásának az elköltött százmilliárdokon túl? Cikksorozat a Magyar Narancsban.

Az MNB egyik közpénznyelő gyermeke, a Pallas Athéné Geopolitikai (PAGEO) Alapítvány még 2015-ben vásárolta meg 800 millió forintért a Budai Várnegyedben az Úri utca 72. szám alatti műemlék ingatlant, amelynek pincerendszerében a II. világháború alatt a Nemzeti Bank készpénz- és aranykészletének egy részét tartották. A PAGEO tavalyi közleménye szerint itt lesz az alapítvány székháza, és az épület helyet ad majd “oktatási programoknak és szakmai szemináriumoknak” is.

Mint megírtuk, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata, amely szerint az MNB valamennyi alapítványa 200-200 ezer forintos bírságot kapott, a büntetés mellett tartalmaz egy nagyon fontos további információt is. A dokumentum ugyanis felsorol 29 szerződést, amelyeket a Pallas alapítványok közbeszerzés nélkül kötöttek, ezért ezek kapcsán a Döntőbizottság meg is indította a vizsgálatot. Végignéztük, milyen megállapodásokról és cégekről van szó.

Rokoni bizniszek, egymásnak megszavazott pénzek könyvkiadásra, méregdrága rendezvények, egzotikus tanulmányutak, ingatlanvásárlások, átalakítások, irodabérlések - a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseit alaposabban átnézve sok érdekességre bukkanhatunk.