Kelenföld és Törökbálint között, 2025-2027 között valósulna meg a tervezett beruházás, amelynek során a lakóházak közvetlen közelében is elhaladó vágányok számát kettőről négyre növelnék. A hivatalos indoklás szerint a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, ám a valóságban a teherforgalom is brutálisan megnőne. Különösen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, amely a Kínából érkező megnövekvő áruforgalmat fogja kiszolgálni.
A legtöbb ismert NER-es cég, legyen szó építőiparról, kaszinóról, kommunikációról, vagy idegenforgalomról, már közzétette a tavalyi éves beszámolóját. Ezúttal nem panaszkodhat senki, bár a magas inflációnak megfelelő növekedést azért nem mindenki tudta hozni.
A Budapest-Belgrád vasútépítési szerződéssel 2019-ben rekordot döntetne a kormányközeli cégeknél landoló közbeszerzések aránya – csakhogy ez nem is volt közbeszerzés. A megbízást egy 2019-es szerződés rögzíti, amit azonban a szokásoktól eltérően nem egy hagyományos közbeszerzés lefolytatása után írtak alá – derült ki a Corruption Research Center Budapest (CRCB) észrevétele nyomán. A CRCB – miközben frissítette adatbázisát – a Facebook-oldalán jelezte, hogy a jókora összegről szóló megbízást nem találja Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában, holott az Európai Unió hivatalos értesítőjében megtalálható (ennek alapján fel is dolgozta a sajtó, amikor nyilvánossá vált). Miután a magyar adatok között mi sem leltük a 750 milliárdos munkát, kérdésekkel fordultunk a hatósághoz, hogy megtudjuk, miért nem szerepeltetik az adatbázisukban az RM International megbízásával végződő eljárást.
Homlok Zsolt új cége esélyes lehet arra, hogy megbízást kapjon a kínai hitelből készülő Budapest–Belgrád vasútvonal építésén.
Közülük Schmidt Zoltánról az év elején jelent meg a hír, hogy tulajdonosa lett a Rádió1-et üzemeltető Radio Holding Kft.-nek. De feladata van a Mészáros-gyerekek cégében, a Fejér-B.Á.L. zrt.-ben is vezérigazgatóként.
Németh Tamás a Mészáros és Mészáros Kft.-ben ügyvezető, e cég mögött áttétellel pedig a tőzsdén forgó Opus Global Nyrt.-t találjuk.
Deák Gábor neve egyebek mellett az R-Kord Kft.-ben bukkan fel, mint ügyvezető. Németh és Deák tehát tulajdonképpen az RM International Zrt. tulajdonosait képviselik az igazgatóságban, hiszen ez a két cég (az R-Kord valamint a Mészáros és Mészáros Kft.) áll a vasútépítő társaság mögött. A igazgatóság munkájában a korábbi tagok közül Halmi Tamás is hasonló okokból vett egyébként részt. De ez nem jelenti azt, hogy kegyvesztettekké vált volna, Halmi például most is az Opus igazgatóságában ül. S az sem kizárt, hogy újra felbukkan az RM igazgatóságában.
Kereskedjen az mfor trader rendszerével!
Esést vár a piacokon? Nálunk akkor is kereshet! Apple részvényeket venne, esetleg a Google és a Microsoft érdekli? Bízik az elektromos autókban: a Teslában vagy inkább a Mercedesben? Vagy inkább hazai pályán maradna? Ha a világ legnagyobb tőzsdéin, vagy 120 devizapárral kereskedne, adott a lehetőség. Tesztelje rendszerünket kockázatmentesen!
Szigeti Ferenc Miklós lett a vasútépítő vállalat vezérigazgatója az új felállásban, vele kapcsolatban nem leltünk fel leágazást más cégek felé.
Sárváry István jelenti tulajdonképpen a folytonosságot az előző igazgatósággal, és szakmai tapasztalataira minden bizonnyal nagy szüksége is lesz a vasútépítő vállalkozásnak: a szakember a szintén Mészáros-birodalomba tartozó V-Híd Zrt.-ben tölt be vezérigazgatói pozíciót.
A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre.
Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva.
Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk.
Az alvállalkozók közt pedig feltűnik a Huawei, valamint majdnem a teljes Mészáros-család.
