K-Monitor Adatbázis

Az egyik legnagyobb vasúti fejlesztés költségeit 17 milliárd forinttal toldhatják meg, miközben a műszaki tartalom jelentősen csökkenne egy nem nyilvánoskormányhatározat nyomán – értesült lapunk. A kormány kivenné a beruházást az uniós operatív programból, inkább a magyar adófizetőkre terhelve azt.

Nem csak a GSM-R program kivitelezői nem jutnak pénzükhöz Mészáros Lőrinc cégeitől, de a Püspökladány–Biharkeresztes és a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal felújításán dolgozó kisvállalkozások közül sem fizettek ki mindenkit, van, aki fél éve vár számlája kiegyenlítésére, másnak összesen több mint 500 millió forintnyi elvégzett munkáról nem állítanak ki teljesítési igazolást – tudta meg a Szabad Európa. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint részükről már folyamatosak a kifizetések, bár korábban előfordulhatott "lassulás".

Újra akarja tárgyalni a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. a GSM-R nevű vasúti fejlesztési beruházást arra hivatkozva, hogy elszálltak a költségei, ezért függesztették fel a munkákat – írta megkeresésünkre az Építési és Közlekedési Minisztérium. Cikkünk frissült.

Óriási pusztítás nyomait találták helyi környezetvédők, akik január elsején bejárták a Fertő tavi beruházás mostanáig lezárt területét. A Szabad Európa szerkesztőségét tájékoztató aktivisták között volt, aki elsírta magát, amikor meglátta a letarolt nádast, és a hullámzó vízfelület helyén a kövekkel feltöltött partot.

Átveszi a Dömper Kft.-t, valamint projekt cégét, a Hidro-Duna Kft.-t a Duna Aszfalt Zrt. – értesült a Szabad Európa. Információink szerint erre azért van szükség, mert az M100-as megépítésének törlésével a Völner Pálhoz köthető Dömper bajba került volna hosszabb távon.

Megkapták a pénzt, papíron elköltötték, de kiderült, hogy biztosan nem csak arra, amire kapták. Demecser önkormányzata még 2020-ban kapott a Start Programban csaknem 160 millió forintot, amelyben azt is vállalták, hogy járdát csinálnak, utat kátyúznak és különféle betonelemeket készíttetnek a közmunkásaikkal. Csakhogy kiderült: hiába vásároltak alapanyagot a munkákhoz, azok többnyire nem készültek el, ennek ellenére sikeresnek nevezték a kormányhivatal felé a programot. Önkormányzati képviselők szerint a pénz egy része szőrén-szálán eltűnt, a város a munkákhoz sosem vásárolta meg az alapanyagokat, ezért fiktív számlákat nyújthatott be az önkormányzat a kormányhivatalnak, ami ezért a támogatás egy részét visszaköveteli. Az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV is nyomoz.

„Csak olyan előzetes számítások léteznek, amelyek becslésnek tekinthetők” – hangzott el egy bírósági tárgyaláson az autópályák koncesszióba adásáért felelő kormányzati szerv részéről. A kormány tehát úgy mondana le harmincöt évre a hazai gyorsforgalmi utak fenntartásáról, hogy nem számolta ki pontosan, megéri-e az adófizetőknek, ha az állam helyett magáncégek üzemeltetik az autópályákat.

300 milliós keretszerződést kötött a terézvárosi vagyonkezelő egy olyan céggel, amely már az előző, fideszes kerületvezetéstől is megkapta ezt a megbízást, és a Kocsis Máté irányította Józsefváros állandó tendernyertese volt néhány másik céggel együtt. Terézvárosban is együtt bukkantak föl.

A tavalyi budapesti ellenzéki fordulat érintette-e az önkormányzati közbeszerzéseken korábban taroló cégeket? A parkfenntartó, kertészeti bizniszt lassan két évtizede egy cégcsoport uralja Budapesten politikai ciklusoktól függetlenül. Ki van e cégháló közepén? És ki állhat mögötte?

A parkfenntartó, kertészeti bizniszt nem érintette a fővárosi kerületekben a rezsimváltás. Ahogy húsz éve folyamatosan, most is ugyanaz a cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. Sorozatunk második része.