K-Monitor Adatbázis

Suttyomban megszavaztak még egy kis közpénzt, meg is oldódott a probléma.

Idestova egy éve folyik a budapesti Opera felújítása, de egyre kevésbé hihető, hogy jövő szeptemberben már a megújult épületben kezdődik az évad. A munkálatok ugyanis még csak a bontásnál tartanak. Arról nem is beszélve, hogy a kezdeti 14 milliárdos költség - amelyet júniusban fejelt meg a kormány újabb 7 milliárddal - tarthatatlan. A végszámla így könnyen elérheti a 40-50 milliárdot.

Alig több mint egy héttel ezelőtt közel 100 millió forinttal emelkedett a beruházás költsége.

Más szervezetekkel egyetemben a Pénzügyminisztériumot is a várba költöztetik, a Mátyás-templom és a Hilton szomszédságába, a Szentháromság térre, oda, ahol a múlt század elején és azt megelőzően működött. Előbb azonban kemény milliárdokért felújítják az egyébként nemrég felújított épületet, mert így nem tetszik a kormánynak.

Kis magyar abszurd, amelyben 40 milliárd forintból az építészszakma tiltakozása mellett szétvernek egy pár éve felújított épületet, hogy az úgy nézzen ki, mint 1905-ben, amikor senkinek se tetszett. Közel egy éve kész kellene lennie, de ha minden jól megy, jövő hónapban már elkezdhetik végre a tervezését – egy milliárdos közbeszerzést átugorva.

4,6 milliárd forintról 4,9 milliárd forintra drágult a Hagyományok Házának otthont adó Budai Vigadó – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A drágulás indoklása szerint a “beruházás teljesítéséhez, és a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges további pótmunkák” miatt fizet többet a Hagyományok Háza a kivitelezést végző Épkar Zrt-nek.

A kormány által kezdeményezett Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programban lesz Budapesti Atlétikai Stadion, Atlétikai Szabadtéri Edzőpályák és Fedett Pályás Atlétikai Multi-funkciós Csarnok, Budapesti Xtrém Szabadidő Park (BMX és Kajak-Slalom) és Dunai Evezős Központ, valamint Új Budapesti Velodrom, Nemzeti Korcsolyázó Központ és BOK Sportcsarnok. Súlyos milliárdokról beszélünk, és mindez kiemelt kormányzati beruházásként valósul meg, az Észak-csepeli és Dél-pesti terület átfogó fejlesztésével egybevarrva, úgy, hogy az elhanyagoltabb részeket rendbe szedik.

Már hónapok óta lehet olvasni arról, hogy az Európai Bizottság nagyon megbüntetheti Magyarországot pár uniós közbeszerzés miatt, amelyek közül többet a Miniszterelnökség írt ki, többet pedig Mészáros Lőrinc nyert meg. Az erről szóló híradások viszont a sok szám, dátum, rövidítés és technikai részletek miatt elég zavarosak, úgyhogy megpróbáltuk a lehető legérthetőbben összefoglalni, hogy mi a helyzet a „százmilliárdos” büntetéssel, amit Magyarországnak ki kell fizetnie. Ebből pedig kiderül többek között, hogy nem is kell visszafizetni semmit, viszont ettől még elég rosszul járhat a magyar kormány és a magyar gazdaság.

Egy tavaly novemberi brüsszeli ellenőrzésen több mint 40 magyarországi EU-s beruházás bukott el, de erről csak most értesítették a magyar kormányt. Az Európai Bizottság visszaköveteli az ezekre elköltött pénz egy részét, átlagosan 10 százalékát, legalább 100 milliárd forint értékben. A bukott pályázatok közül a legnagyobb tételek útépítésről és vasúti felújításról szólnak. A problémás pályázatok győztesei között Mészáros Lőrinc cégei és Bajkai István fideszes képviselő ügyvédei irodája is ott vannak, de nagy nyugati multik is, a Strabagtól a Colason át a Swietelsky-ig.

Helyzetjelentésre hívta az újságírókat a Néprajzi Múzeum vezetése, majd elárulták, mennyivel kéne szerintük megnövelni a költségvetésüket. Az első állandó kiállítást 2021-re tervezik.