K-Monitor Adatbázis

A terveket a civilek is támadták, s most a kormány is beintett.

Egy időre, Kóka János égisze alatt különösen, a hazai nagyberuházások finanszírozását előszeretettel végezték PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban. A 20-25 évre kötött, és még 2010 tavaszán is sorozatban engedélyezett szerződések jelentős terhet róttak a mindenkori kormányokra.

A kormány visszavonta azt a korábbi határozatot, amely az új Erkel Színház építését írta elő.

Életveszélyes vagy sem? Feleslegesen zárták be vagy jogosan? Felújítják, újjáépítik vagy hagyják tovább romlani? Ezek most a leggyakrabban feltett kérdések az Erkel Színház kapcsán.

Ellenőrizetlen üzemeltetés, megfelelő biztosítékok és dokumentumok hiánya, a nemzetközi átlagnál két-háromszor drágább beruházások – ezek jellemzik az eddig vizsgált hazai, úgynevezett PPP-konstrukciókat. A szerződések miatt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyes fejlesztések leállítását javasolta, például az Erkel Színház esetében.

Összesen hat, úgymond tisztázatlan, a Fidesz–KDNP és a Jobbik képviselői számára korrupciógyanús kulturális ügyről tárgyalt tegnap az Országgyűlés kulturális bizottságának ellenőrző testülete.

Mellőzték a PPP-beruházások véleményezésére hivatott tárcaközi bizottságot az új Erkel Színházról hozott kormányhatározat előkészítése során.