K-Monitor Adatbázis

Az Esztergom-Budapest vasútvonal a MÁV 2-es számú. Aquincum és Pilisvörösvár között kétvágányú, Pilisvörösvártól Esztergomig egyvágányú. Ezen az 53 kilométeres vasútvonalon található Magyarország leghosszabb vasúti alagútja, a Kopár-hágói vasúti alagút. A vonalon 2013. december 15-től 2015. augusztus 19-ig felújítási munkák zajlottak. A Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti vonalszakasz kivitelezője a Szemafor Konzorcium (A-Híd Építő Zrt., Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG.), nettó 10,4 milliárd forint értékben. A Piliscsaba és Esztergom közötti vonalszakasz kivitelezője az Inflexió Konzorcium (Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG, A-Híd Építő Zrt.) volt nettó 8,7 milliárd forint értékben. A 44,5 milliárd forintos projekt befejezése 2015. augusztus 20-a, azaz az eredeti határidőhöz mérten másfél év késéssel adták át a teljesen felújított vonalat. 2016-ban a vonal villamosításáról döntöttek, melyet a Strabag Vasútépítő Kft. vezette konzorcium (MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt.; TRSZ Kft.) végezhet nettó 33.697.563.411 forintért, a villamos felsővezeték Rákosrendező és Esztergom között 2017. végéig, a létesítmények többi része 2018-ig készülhet el. Utóbbi beruházás számos kiegészítő fejlesztést foglal magában: pl. átépítik Esztergom állomást, a felvételi épületet, tehervonati fogadó vágánycsoportot létesítenek, illetve áthelyezikaz autóbusz pályaudvart. A fejlesztések a NIG Zrt. beruházásában, uniós forrásból valósulnak meg.

A projektet sokan kritizálták, miszerint veszélyes, túlárazott és még a menetidő sem csökkent érdemben. miközben a teljes felújítás költsége mára elérte a 120 milliárd forintot. A vonalat naponta 8 ezer utas használja, összehasonlításképp a 3-as metró, melynek felújítására hasonló nagyságrendet vonakodik szánni a kormány, napi félmillió utassal üzemel.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.