K-Monitor Adatbázis

Lábhajtányos kisvasúti pályára és a hozzá kapcsolódó, az idegenforgalmat kiszolgáló épületekre költ a kormány majdnem 850 millió forintot a Dél-Alföldön, egy természetvédelmi területen. A Szegedtől északra 50 kilométerre fekvő Csaj-tó egykor halastó volt, majd gazdag madárvilága miatt lett a Kiskunsági Nemzeti Park része. Az idén kezdődő beruházásról még keveset lehet tudni. A tó melletti Tömörkény falu polgármestere abban reménykedik, hogy felkerülnek a hazai turizmus térképére, és ez új munkahelyeket hozhat. Az első látásra meglepően nagyértékű beruházás sok kérdést vet fel.

A Fertő tavi turisztikai komplexum részeként egy óriáskikötő, egy sportcentrum és egy luxusszálloda épül, ám ez az Európai Bizottság zöldügyi biztosa szerint uniós jogot sért. A Bizottság általános magyar jelenségként kezeli a Natura2000-es területeken zajló környezetkárosító beruházásokat.

Kisvárda a helyi kötődésű Seszták Miklós minisztersége idején méltán érdemelte ki a “Kelet Felcsútja” elnevezést: a kisvárosra húszmilliárd forintnál is több közpénz hullott 2014-2018 között. Az abszurd fejlesztések máig nem álltak le, most épp a kisvárdai ECO-park interaktív fejlesztéséhez keresnek pályázókat. A projekt egyik látványossága egy atomerőmű-modell lesz.

A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt, és nem ad több pénzt az építkezésre. A főváros átvilágíttatja a projektet, és minden lehetőséget megvizsgál a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében. Nagyon úgy tűnik, hogy hiba volt az állatkertre bízni egy ekkora beruházás lebonyolítását.

– Az európai uniós támogatásokból sokszor nem engednek értelmes projekteket finanszírozni – jelentette ki Szalóki Flórián, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a Transparency International konferenciáján. A 40 centis kilátók és a semmibe vezető bicikliutak országában ez a kijelentés mindenképpen magyarázatra szorult, az államtitkár ezért példákat is mondott: a „produktív szektorba például nem lehet uniós pénzt irányítani”, azaz a MÁV nem vehet például mozdonyokat uniós pénzből, mert ezzel az EU-szerint befolyásolná a szállítási piacot a magyar kormány.

Úgy tűnik, a meghívásos közbeszerzési pályázatok leosztásában, az előre megbeszélt sikerekben, a visszacsurgatott pénzekben olyan szintű vadnyugati viszonyok alakultak ki Szolnok megyében, hogy a botrány akár egy fideszes országgyűlési képviselőt is magával ránthat. Ügyészségi nyomozás indult, egy ember nyomkövetőt kapott, 4 embert letartóztattak, köztük a kormánypárti parlamenti képviselő jobbkezét. Hogy működött a rendszer? És kik a főszereplők? Elmeséljük.

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, korlátozott jogkörrel, kis stábbal működik és a nagy, összetett, határokon átnyúló ügyekre koncentrál, de azért egy minapi magyar sajtóhír, a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépíteni, majd csak 5 évig működtetni tervezett kisvárdai ökofilmpark ügye, felkeltette a figyelmét - jelezte egy mai budapesti előadásában az OLAF főigazgatói tanácsadója.

Lassan már se szeri, se száma a Kisvárdára tervezett sport és turisztikai beruházásoknak, a lista pedig egy újabb projekttel bővül. A stadion, sportcsarnok, termálvizes lórehabilitációs központ, látvány-szegénynegyedes mozipark, csúszdapark, értelmezhetetlen Díszlet utca mellé most az Öko-filmpark sorakozik fel új beruházásként.

A kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthat egy beruházást, és a korábbi jogszabályok sokszori módosítgatásával Orbánék elérték, hogy a nemzeti mellett az ő érdekeik is érvényesülhessenek.

Két évig sem volt nyitva a dinópark, amire 120 millió forintnyi gazdaságfejlesztési uniós támogatás ment el. A területet felverte a gaz, a cég végrehajtás alatt, a polgármester állítja, senki nem tud semmit. De helyben örülnek, hogy bezárt a park.