Vagyis pénzért sem. Az LMP-s képviselő adatigényléséért felszámolt díjat beszedte a gazdasági tárca, de a kérdéseket csak részben válaszolta meg. Hadházy Ákost az érdekelte, hogy nyerhetett három cég is uniós pénzt ingatlana bérbeadására, és miért nincs az adott telkeken nyoma érdemi tevékenységnek.
Három, fontosnak ígérkező tárgyalási napot tartott a Fővárosi Törvényszék a Voldemort-ügyben: a bíróság ismertette a 2015-ös titkos adatgyűjtés eredményeit, elsősorban lehallgatott telefonbeszélgetéseket, és meghallgatta a vádlottak ezzel kapcsolatos nyilatkozatait. Csütörtökön pedig Köpeczi-Bócz Tamás, az EMMI uniós fejlesztésekért felelős, időközben távozott államtitkára válaszolt a szerepével kapcsolatos kérdésekre. Bár a konkrét események és összefüggések körül továbbra is nagy a homály, az biztosnak tűnik, hogy az Ezeregyéjszaka Szociális Szövetkezet ügyében sürgölődő játékosok nem puszta illúziót kergettek, amikor ráhajtottak az 500 milliós projektre.
Tavaly nyáron kikértük az NGM-től a felcsúti kisvasút uniós pályázatát, de a minisztérium nem adta ki a dokumentációt, ezért pert indítottunk. Az első tárgyalás előtt néhány órával azonban az NGM átadta részünkre az iratanyagot. Most közzétesszük a 225 oldalas hatástanulmányt, amivel Mészáros Lőrinc focialapítványa 600 millió forint EU-s támogatást kért és kapott a kormánytól. A pályázó azzal számolt, hogy a projekt évi 1,5-2 millió forint veszteséget termel majd.
A Miniszterelnökség elismerte, hogy több beruházás szabálytalanul valósult meg Kisteleken uniós pénzből – derül ki abból a birtokunkba jutott levélből, amit Lázár János küldött az LMP-s Hadházy Ákosnak. Gond lehet a település ipari parkjával, logisztikai központjával, valamint egy inkubátorházzal is, a Miniszterelnökség eljárást kezdeményezett valamennyi esetben.
2014 ősze nehéz időszak volt az addig befolyásos kormányközeli üzletembernek, Heim Péternek. Több olyan – lehet, hogy csak furcsa egybeesésnek számító – ügynek is szereplője volt, amelyek hátrányosak voltak számára.
Az NGM tegnapi, a cikkünk megjelenését követő közlése szerint 2016-ban indítottak szabálytalansági eljárást, most pedig már visszakövetelik a kedvezményezett Halna-Dunától az örökmozgóra korábban kifizetett támogatást. Jobb későn, mint soha, mondhatnánk, és annak is lehet örülni, hogy a minisztérium sajtóosztálya reagált a külvilágból érkező ingerre. Nem mindig volt ez így.
Még 2013-ban kezdődött a dolog, és persze ezt is az álnok Brüsszel finanszírozta, konkrétan a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) révén. A projekt nagyjából akkor indult, mikor Széles Gábor bejelentette, “kirepült a madárka”, azaz működik az energiacella. Hasonló sikernek ígérkezett az „állandó mágnesek közt ébredő erőket” hasznosító energiatermelő eszköz, érthető, hogy a megépítéséhez félmilliárd forintos támogatással adták meg a kezdőlökést – a kiírás szerint piacorientált kutatás-fejlesztésre lehetett pályázni. Bár a pályázat simán átment a magyar irányítóhatóságon, valami időközben mégis félremehetett: a prototípus a támogatott szerint elkészült ugyan, de egyelőre nem látta senki, és semmilyen nyilvános adat nincs róla; a minisztérium viszont kétségbeesetten titkolózik, végül a projekt is eltűnt a kormány pályázati portáljáról.
53,6 millió forintba kerül a Rókusfalvy-család etyeki borászatának kipofozása, a projektre EU-támogatást kértek.
Felcsút polgármesterének adatközlése szerint 2016-ban 23 779 jegyet adtak el a Vál-völgyi kisvonatra, több csoport pedig ingyenesen utazhatott.
Vajon milyen vállalásokat tett a kormány a felcsúti kisvasút 600 millió forintos uniós támogatásáért cserébe, és miért titkolják azokat? A Nemzetgazdasági Minisztérium az Átlátszó közadatigénylésére csak az EU-s projekteket összesítő kormányzati honlap linkjét küldte el válaszként, és a NAIH állásfoglalására sem reagált. Közben a kisvasút már csak hétvégente közlekedik.
