K-Monitor Adatbázis

Hét évvel ezelőtt háromrészes cikksorozatban mutattuk be, hogy egy több mint 200 millió forintos uniós pályázathoz az önerőt egy offshore cég biztosította, túlárazták az EU-s pénzből beszerzett orvosi berendezéseket, és a klinika doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmazott. Cikksorozatunk nyomán 2015-ben az OLAF éves jelentésében ez az ügy lett az egyik esettanulmány, az uniós ellenőrök ajánlása után pedig eljárás indult Magyarországon, és nemrégiben az elsőfokon eljáró bíróság letöltendő börtönbüntetést szabott ki az egyik vádlottra.

A magyar közbeszerzések összértékének csupán 1,3 százaléka landolt offshore hátterű cégeknél, ami a legkedvezőbb érték az EU-ban.

Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.

A 9 milliárd forintnyi uniós támogatás elsíbolására kitalált céghálóba lett, szlovák és szerb cégeket is beszerveztek. A szálak offshore cégekhez, Hongkongig vezetnek. Olyasmiket vettek tőlük, amijük nem is volt.

Még mindig nincs gyanúsítottja annak az évek óta tartó nyomozásnak, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal különböző pályázatain elnyert állami támogatások jogosulatlan, illetve céloktól eltérő felhasználása miatt indult. Pedig a hivatalos iratok szerint az ügy nem túl bonyolult. A gyanúval érintett társaságok időközben sorra bedőltek, a főszereplő pedig – mintha mi sem történt volna – már új cégeket irányít.

Mióta kiderült, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. közbeszerzéseinél, a kormánypárti propagandasajtó Simicska Lajos nevének sűrű emlegetésével próbálja enyhíteni a meglehetősen kínos helyzetet. Azt állítják, hogy a cég az OLAF által vizsgált időszakban a Simicska tulajdonában álló Közgépé volt, így tehát Simicska akarata érvényesült az Eliosban is. Eközben a független és az ellenzéki sajtótermékek főként a miniszterelnök veje, Tiborcz István szerepét hangsúlyozzák. Kinek van igaza? Az Átlátszó utánajárt: Tiborcz és Simcska mellett brit virgin-szigeteki, ciprusi és svájci cégek is feltűntek a csalással vádolt cég tulajdonosi szerkezetében az évek során.

Egymást érték a korrupció gyanús esetek, csodás kormányközeli gazdagodások, furcsa fejlesztések 2017-ben is. Összeállításunkban ezek közül válogattunk a teljesség igénye nélkül.

Hónapok óta tárgyaltak az európai pénzügyminiszterek, hogy mely országok kerüljenek rá az uniós adóparadicsom-feketelistára – pedig az egész dolog kissé értelmetlen, hiszen semmilyen szankciót vagy pénzügyi büntetést nem hordoz, ha egy ország rákerül erre a listára. Arra is vigyáztak az európai kormánytagok, nehogy valamelyik EU-s országhoz tartozó területeket megbélyegezzenk.

Tizenhét ország került fel az adóparadicsomokról összeállított közös feketelistára, amelyet kedden fogadtak el az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek brüsszeli tanácsülésén. "Elfogadtuk a listát azon országokról, amelyek nem lépnek fel kellő hatékonysággal az adóelkerülés ellen" - jelentette be Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter az ülés szünetében – írja az MTI.

Nem sok olyan történet van, amilyen a szegedi vadasparkban levő játszótéré. Bőven túlárazott, első ránézésre is gyanús, uniós pénzt felemésztő projektekből van elég jócskán, de abból kevés akad, ahol meg is állapították, hogy ellopták az uniós pénzt, ráadásul az ügyészség vádat is emelt volna. De ez a mostani ilyen.