K-Monitor Adatbázis

2014 ősze nehéz időszak volt az addig befolyásos kormányközeli üzletembernek, Heim Péternek. Több olyan – lehet, hogy csak furcsa egybeesésnek számító – ügynek is szereplője volt, amelyek hátrányosak voltak számára.

Nem látott kivetnivalót Rogán Antal minisztériumának parlamenti államtitkára abban, hogy – miként a Magyar Nemzet megírta – több prominens kormánypárti képviselő és köre is jelentős brüsszeli pályázati támogatásokat nyert el a közelmúltban. Dömötör Csaba ráadásul közvetlenül azután volt kénytelen beszélni – újságírói kérdésre – az Európai Uniótól érkező pénzekről, hogy éppen az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampányról tartott sajtótájékoztatót.

Ha valaki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves jelentéseit megnézi, a Magyarországra vonatkozó statisztikai adatoknál megakadhat a szeme azon, hogy arányaiban a magyar uniós pénzosztó szervek teszik az egyik legkevesebb bejelentést gyanús ügyekről.

Úgy tűnik, egyre forróbb a talaj a fideszes Simonka György lába alatt, ugyanis miután megírtuk, hogy letartóztatták az egyik üzlettársát, most az derült ki, hogy egy újabb ügyben indult nyomozás, ami a kormánypárti képviselőt is érinti. Értesüléseink szerint ezúttal a fideszes Tényi István feljelentése alapján indult eljárás. A Gyulai Járási és Nyomozó Ügyészség az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, amelynek lefolytatásával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságát bízta meg.

Aggódó hangvételű levelet küldött az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egyik munkatársa 2015. november 26-án délután több kollégájának. Az MFB bonyolított egy olyan uniós programot, amelyben magáncégek jutottak nagyösszegű forrásokhoz, a munkatárs azonban több projekttervben is problémákat talált. Olyan ügyletekre szántak pénzt, amelyek szerinte ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert az „nem erre lett kitalálva”.

A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványnak majdnem sikerült teljesen megúsznia azt a másfél millió forintos bírságot, amit azért szabtak ki rá, mert elhallgatta, hogy szövevényes kapcsolati háló köti az általa osztott uniós pénz nyerteseihez. Simonka György fideszes országgyűlési képviselő rokonsága és ismeretségi köre egymás között osztotta az uniós pénzt, majd a bírság miatt nekiment a közbeszerzési hatóságnak.

Nyilvános a beruházás hibáiról szóló brüsszeli jelentés, nagyjából kiderült, kik a hunyók, hogy mi nem tetszik az Európai Csalás Elleni Hivatalnak. Lebegtetik a milliárdokat, amiket vissza kell fizetnünk. De pontosan miért? És mi jön most? Az összes uniós támogatást visszakérik? Elkölthetjük másra? Perelünk?

A kormány pénteken nyilvánosságra hozta az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) a 4-es metró beruházásról készült jelentését. A hivatal szerint 59 milliárd forintnyi pénzt kell Magyarországnak visszafizetnie, mert több projektnél is szabálytalanságokat, vagy csalásgyanús ügyeket tártak fel. Egyúttal finoman bírálják a magyar szervek és hatóságok munkáját is.

Péntek délután a kormány nyilvánosságra hozta a 4-es metróról szóló EU-s vizsgálatot, az úgynevezett OLAF-jelentést. Megnéztük, mit írtak benne az egyik legnagyobb értékű, hosszan tárgyalt Siemens-szerződésről. A cég az áramellátást és vonatvezérlő rendszerek kiépítését nyerte el, 31,7 milliárd forintért. Ennél a szerződésnél visszakérné az EU a teljes támogatási összeget.

Nyilvánosságra került az OLAF-jelentés a 4-es metró beruházásáról. 60 milliárd forintot kérhetnek vissza a szabálytalanságok miatt.