K-Monitor Adatbázis

Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Bizottság pedig 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Kijöttek a Nemzeti Fejlesztési Programiroda gigatenderének újabb nyertesei. A felcsúti polgármester cége az észak-magyarországi régió mellett az észak- és közép-dunántúli térségben is megbízást kapott.

Többszöri átadásáról híresült el a mintegy hét milliárd forintnyi európai uniós támogatás felhasználásával is újjá varázsolt Várkert Bazár. Az pedig külön nevetség tárgyává tette a Világörökség részeként számon tartott műemlék felújítását, hogy a ráfordított hatalmas költségek ellenére még 2016 tavaszán sem volt tökéletes állapoban. A beruházást körbelengi a korrupció gyanúja, hiszen a munkát egyedüli pályázóként elnyert kivitelező konzorcium egyik tagja, a West Hungária Bau Kft. a miniszterelnök vejével is üzletelt. "Az eredetileg csupán 9 milliárd forintra tervezett projekt költségvetése összesen mintegy 20 milliárd forintra nőtt."

Gyakorlatilag nincs olyan uniós támogatási program, ahol az Európai Bizottság ne talált volna súlyos, a kifizetések részleges vagy teljes felfüggesztését indokolttá tevő visszaéléseket – derül ki abból a válaszból, amit Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének kérdésére küldött Walter Deffaa, a bizottság regionális főigazgatóságának vezetője.

Torzó helyett "baráti" cégeknek fialhat az M4-es Abony-Fegyvernek közötti szakasza, ha a kormány valóban a folytatás mellett dönt. Másik Szolnokig vezető kétszer-két sávos út kialakítására mindenképp előteremti a pénzt az Orbán-kormány. Kiderült az is, hogy az Európai Bizottság sokszoros túlárazások és a rossz pályázatkiválasztási gyakorlat miatt függesztette fel az uniós pénzek kifizetését.

Bár a szerződésekben uniós forrást emlegettek, most kiderült, soha nem is volt uniós jóváhagyás a projekten, a kormány mégis megcsináltatta a cégekkel a munka harmadát – írta az Index. A Strabag, a Közgép és a Colas–Swietelsky-konzorcium másfél éven át dolgozott az M4-es autópályán, de a beruházást két hete felfüggesztették.

Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.

Kedden bejelentették, hogy Lázár János és Seszták Miklós miniszterek leállították az M4-es autópálya Fegyvernek és Abony közti szakaszának építését.

Újabb hadszíntér nyílt az Orbán-Simicska háborúban - vélik az M4-es autópálya szakasz építésének leállításával az ügyet ismerők. Bizonytalan, hogy mikor és egyáltalán tovább épül-e az autópálya. Ami biztos, hogy uniós támogatás nem kap hozzá az ország, költségvetési forrás pedig nem látszik a láthatáron. Különösen úgy, hogy a kormány tavaly a 110 milliárdos beruházás vállalási árát saját hatáskörben 50 milliárddal megtoldotta.