K-Monitor Adatbázis

A független képviselő szerint a méregdrágán megvett buszok egy része emlőszűrést végzett volna, de a beszerzett egységek gyakorlatilag soha nem működtek, mert műszakilag alkalmatlanok voltak. Közben az Országos Kórházi Főigazgatóság arról tájékoztatta a képviselőt, hogy a buszok hozzájuk kerültek üzemeltetésre, de még nem tudni, mikor kezdik meg a munkát. Kerestük az ügyben a Nemzeti Népegészségügyi Központot, válaszukkal frissítettük cikkünket.

Nem csak a GSM-R program kivitelezői nem jutnak pénzükhöz Mészáros Lőrinc cégeitől, de a Püspökladány–Biharkeresztes és a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal felújításán dolgozó kisvállalkozások közül sem fizettek ki mindenkit, van, aki fél éve vár számlája kiegyenlítésére, másnak összesen több mint 500 millió forintnyi elvégzett munkáról nem állítanak ki teljesítési igazolást – tudta meg a Szabad Európa. Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint részükről már folyamatosak a kifizetések, bár korábban előfordulhatott "lassulás".

Január 31-én írta alá az OPUS TITÁSZ Zrt. a vállalkozói szerződést a VASÚTVILL Kft.-vel a nyíregyházi ipari parkba tervezett elektromos alállomásról, de márciusra már rá is jöttek, hogy „lényeges műszaki tartalmi változás” miatt azonnali hatállyal fel kell bontani.

Mészáros Lőrinc cége fővállalkozóként indoklás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában tette ki Homlok Zsolt kft.-jét két fontos vasúti beruházásból. Uniós támogatásoktól eshetünk el a NER-es nagyvállalkozók összeveszése miatt.

Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a Debreciner.hu cikkében olvasható, félreérthető és téves állításokról ír, de nem nevezi meg, hogy pontosan mely mondatokat kifogásolja. Közölték, hogy a 2017-ben indított huszonkét férőhelykiváltó program keretében eddig 92 helyszínen összesen 1092 személy költözhetett új lakásba, de azt már nem árulták el, hogy melyik konkrét projektek esetében, milyen településeken történtek a beköltözések.

Csalódtak azok az EP-képviselők, akik abban bíztak, hogy az Európai Bizottság elmondja, miért áll a magyar és a lengyel helyreállítási pályázat. Mindkét országnak már régen hozzá kellett volna jutnia az őt megillető pénzhez, a brüsszeli testület azonban az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében nem adta meg a jóváhagyást. A részleteket azonban nem árulták el.