K-Monitor Adatbázis

Már két nyomozást is elindítottak, több feljelentés pedig folyamatban van cikkünk nyomán az EU-s pénzek felhasználása ügyében.

Azért erről lehettek sejtéseink. Most azonban egy korrupcióüldöző szervezet statisztikai módszerekkel is bebizonyította: Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasai nem találkoznak akkora árversennyel az építőiparban, mint a többiek, pedig jó nagy uniós projekteket nyernek el.

Kemény kritikát fogalmazott meg Magyarországról az Európai Számvevőszék az ivóvíz minőségével, illetve a vízminőség-javításra kapott uniós források felhasználásával kapcsolatban. A diagnózis nyomán a támogatások elapadásán túl az eddig kapott pénzek visszafizettetésének lehetősége is felrémlik.

Az LMP-s Hadházy Ákos legutóbbi korrupcióügyi sajtótájékoztatójának témája egy koraszülöttekkel foglalkozó alapítvány projektjének 1,2 milliárd forintos uniós támogatása volt. Ez az összeg a politikus szerint aránytalanul nagy, és pazarlóan is költik majd el, ennek pedig köze lehet ahhoz, hogy a Korábban Érkeztem nevű alapítvány kuratóriumában ott ül Lázárné Megyeri Zita, Lázár János felesége is.

Mire költsünk 324 millió forintot? Például épülhet belőle egy múzeumnak nevezett valami a másik múzeum mellé, egy kerékpáros-zsákutcának látszó nyomvonal, és belefér még egy pofás kis balatoni hajó is.

2016 januárjában írtuk meg, hogy az LMP-s Hadházy Ákos egy olyan hangfelvételt hozott nyilvánosságra első korrupcióinfóján, amin a szekszárdi fideszes polgármester, Ács Rezső magyarázza, hogyan működik ma Magyarországon a közbeszerzések rendszere, miként házalnak az előre lezsírozott projektekkel a bennfentes cégek. Ács Rezső az egyik óvodaberuházás kapcsán arról beszél, hogy az uniós pályázatokon természetes a túlárazás, mert így még a 15 százalékos önrészt sem kell végül kifizetniük az önkormányzatoknak.

"Nem mindenütt kell pártkatonának lenni ahhoz, hogy néhány uniós millió magánzsebekbe vándoroljon. Tyukodon például a könyvtáros közmunkás is kaphatott 24 millió forint uniós pénzt kilátóépítésre. A síkságon másik tíz család is jól keresett a kilátóépítéseken" – derítette ki a HírTv Célpont című műsora. (youtube.com/watch?v=SdGPRVVxT2g)

A Tolna megyei, mintegy kilencezres lélekszámú Tamási önkormányzata már korábban is kereszttűzbe került az uniós pályázati pénzek felhasználása miatt: két büntető­­eljárás már folyamatban van. Most újabb kérdések merültek fel: számos dokumentum jutott el lapunkhoz több száz milliónyi uniós pénz nem rendeltetésszerű felhasználásáról, munkahelyet biztosító gerendaházról, amely megépülése óta a helyi tornatanár otthona, gazdaságfejlesztési céllal a helyi termelőknek felújított boltról súlyosan túlárazott tételekkel, de hallottunk egy Tamásiban sosem látott lánctalpas kotrógép beszerzéséről is. Odautaztunk, hogy személyesen is reagáljanak a település vezetői. Nem akaródzott nekik.

Kis magyar közoktatási innováció: egy vidéki szakiskolában kötelező továbbképzést tartanak a pedagógusoknak. Az előadó 1,6 millió forintot számláz a KLIK-nek a 35 órányi munkáért, a központ fizet, kreditpontok kipipálva, mindenki jól járt. A 45 ezer forintos óradíjon sem kell sopánkodni, az egészet Brüsszel fizeti egy 14 milliárdos keretösszegű TÁMOP-program keretében. Más kérdés, hogy lett-e kimutatható hatása a közoktatás fejlesztésére elköltött uniós százmilliárdoknak. Spoiler: nem lett.

Ha valaki az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves jelentéseit megnézi, a Magyarországra vonatkozó statisztikai adatoknál megakadhat a szeme azon, hogy arányaiban a magyar uniós pénzosztó szervek teszik az egyik legkevesebb bejelentést gyanús ügyekről.