K-Monitor Adatbázis

Egy teljesen felesleges beruházással sikerült felhívnia magára a figyelmet a hatvani városvezetésnek. Ebben a cikkünkben számoltunk be a hatvani kerékpáros kalandparkról, amelyet száz százalékban uniós forrásból építettek fel, és végül lényegében használhatatlan lett. Az egész projekt 880 millió forint plusz áfába, azaz 1,1 milliárd forintba került.

Nem tudni, hogy milyen célokat szolgál a hatvani kerékpáros kalandpark, de a helyi közösség nem sokat profitált az uniós pénzből megvalósított beruházásból.

Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben sokat ígért a megyei jogú városoknak, egyebek között azt, hogy 2018-ig minden magyarországi autópálya eléri az országhatárt. A határidő lejárt, és még mindig van olyan beruházás, amelyik el sem kezdődött. Az azonban már látszik, hogy kik járhatnak jól a Modern Városok Program útépítéseinél.

Három versenyző közül a felcsúti polgármester-vállalkozó üzlettársa, azaz a Szíjj László kormányközeli milliárdos Duna Aszfalt Kft.-je nyerte el nettó 971 millió forintos ajánlatával a „Kék-víz” Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás megbízását.

A kormány számára készített jelentés szerint az Európai Bizottság által kritizált projekteknél nehéz lesz elkerülni a több tízmilliárdos korrekciót.

Az Európai Unió illetékesei ellenőrzésük alkalmával huszonkilenc vizsgált projektből huszonnégyben találtak kivenitvalót: a 24.hu most részletesen ismerteti az érintett ügyeket, illetve bemtuatja, melyik miatt, mennyi büntetést kell fizetnie Magyarországnak. Különféle Mészáros Lőrinc-projektek miatt például több mint húsz milliárd forint áll majd a számlán, de a Miniszterelnökség, azaz az uniós pénzeket osztó szervezet miatt is bukunk három milliárdot. Az összkár százmilliárd forintnál nagyobb lesz.

Egy tavaly novemberi brüsszeli ellenőrzésen több mint 40 magyarországi EU-s beruházás bukott el, de erről csak most értesítették a magyar kormányt. Az Európai Bizottság visszaköveteli az ezekre elköltött pénz egy részét, átlagosan 10 százalékát, legalább 100 milliárd forint értékben. A bukott pályázatok közül a legnagyobb tételek útépítésről és vasúti felújításról szólnak. A problémás pályázatok győztesei között Mészáros Lőrinc cégei és Bajkai István fideszes képviselő ügyvédei irodája is ott vannak, de nagy nyugati multik is, a Strabagtól a Colason át a Swietelsky-ig.

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány jóváhagyta, hogy új Tisza-híddal együtt megépülhessen a Szolnokot északról elkerülő, az M4-es autópálya egy szakaszának számító Abony-Törökszentmiklós közötti kétszer két sávos útszakasz, mintegy 25 km hosszan. Emellett a kormány arra is felhatalmazást adott, hogy indulhat az előkészítése a Törökszentmiklós - Püspökladány - Berettyóújfalu közötti gyorsforgalmi útnak és utóbbihoz 8,4 milliárd forintnyi forrást el is elkülönített a következő évek büdzséjéből.

Január eleje óta érdekes hullámzást figyelhettünk meg az uniós források allokációja ügyében: érzékelhető volt, hogy a források 2017 végére ígért kipályáztatása lényegében megtörtént, az apparátus visszavett a tempóból. A folyamat oda jutott, hogy március első héten egyetlen forint sorsáról sem született döntés.

Már Brüsszelben is drágállják a magyar útépítéseket, annyira, hogy némelyik beruházást vissza is dobta az Európai Bizottság (EB) – értesült a 24.hu. Ha nem sikerül aládúcolni alapos számításokkal, akkor nem fogja finanszírozni az unió sem az M4-es autópálya Berettyóújfalu–országhatár közötti szakaszát, sem az M35-ös sztráda 4-es főúttól Berettyóújfaluig és a 481-es útig történő megvalósítását – derül ki a támogatási kérelemre adott brüsszeli válaszokból. Pedig csak az említett két építkezésre összesen 160 milliárd forint támogatási igényt adott be a magyar kormány a múlt év végén.