K-Monitor Adatbázis

Az EU 193 millió eurót (több mint 60 milliárd forintot) biztosít a Kohéziós Alap forrásaiból a Székesfehérvár és Keszthely közötti, összesen 123 km hosszúságú balatoni vasútvonal újjáépítésére és korszerűsítésére – jelentette be az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja, Corina Crețu.

Az Európai Unió illetékesei ellenőrzésük alkalmával huszonkilenc vizsgált projektből huszonnégyben találtak kivenitvalót: a 24.hu most részletesen ismerteti az érintett ügyeket, illetve bemtuatja, melyik miatt, mennyi büntetést kell fizetnie Magyarországnak. Különféle Mészáros Lőrinc-projektek miatt például több mint húsz milliárd forint áll majd a számlán, de a Miniszterelnökség, azaz az uniós pénzeket osztó szervezet miatt is bukunk három milliárdot. Az összkár százmilliárd forintnál nagyobb lesz.

A hétvégén járta be a sajtót, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester egyik érdekeltsége építheti meg a Püspökladány–Ebes vasútvonalszakaszt összesen 75 milliárd forint uniós forrásból. Azonban egyáltalán nem elhanyagolható körülmény, hogy Orbán Viktor kormányfő barátjának R-Kord Kft.-je nem egyedül végzi el a munkát. A társaság konzorciumi partnere lesz a főtevékenységként vasútépítéssel foglalkozó V-Híd Építő Zrt. Ez a vállalat azért érdekes, mert tavaly decemberben került új tulajdonos kezébe. A cégadatok szerint minősített többségű befolyást szerzett a részvénytársaságban Sárváry István, aki nem más, mint L. Simon László bukott kulturális államtitkár bizalmasa.

Az R-Kord Kft. a V-Híd Zrt.-vel közösen dolgozik a Püspökladány-Ebes vasútvonalon a NIF megbízásából, ami előzetesen 69 milliárd forintra becsülte a munkálatokat.

Több olyan uniós forrásokkal támogatott, milliárdos vasúti beruházásban bukkantunk Mészáros Lőrinc nevére, amelyek közbeszerzésein cégei nem is indultak, ugyanis a felcsúti polgármester alvállalkozóként dolgozik be a nyertes cégeknek. A Közbeszerzési Értesítőben ezeket az adatokat hiába keressük, csak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerében láthatók. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint akár kartellgyanút is felvethetnek az ilyen alvállalkozói megállapodások, mivel állandóan csak ugyanaz a négy-öt cég nyeri a közbeszerzéseket. Emiatt látja úgy, az ilyen ügyekben nemcsak a kartellhatóságnak, de a rendőrségnek is lenne teendője.