K-Monitor Adatbázis

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan és gyakran emberileg is gyenge figurák.

Korrupció gyanúja miatt egy olyan miniszterelnökségi vezető került rács mögé, aki éppen a korrupció miatt visszatartott uniós forrásokkal kapcsolatos munkát végzett. Az ügyészség szerint a főosztályvezető kenőpénzért vállalta, hogy elutasított EU-s pályázatok felülvizsgálata a támogatást kérők számára kedvezően alakuljon. A kormánytisztviselő akár 15 évig terjedő szabadságvesztésre is számíthat.

Tegnap tizennyolc gyanúsítottat hallgattak ki a Pénzügyminisztériumot is érintő ügyben, amelyben tízmilliárd forint uniós és állami forrásokból származó támogatást szerezhettek meg korrupciós bűncselekményekkel.

Öt személyt letartóztatásba, egyet pedig bűnügyi felügyelet alá helyeztek a Pénzügyminisztériumban történt, uniós pályázatokkal kapcsolatos vesztegetési ügyben – írja a Fővárosi Törvényszék közleménye.

Összesen 10 milliárd forint értékű pályázatoknál gyanít korrupciót az ügyészség, több száz millió forint értékben foglaltak le készpénzt, értékpapírokat és egy autót.

Tízmilliárd forint uniós és állami forrásokból származó támogatást szerezhettek meg bűncselekményekkel.

Április 20-án a Központi Nyomozó Főügyészség egy időben, több helyszínen hajtott végre összehangolt eljárást, a bűnügyi akcióban közel 150 ügyész és rendőr vett részt. Sajtóközleményük szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.

A Központi Nyomozó Főügyészség tizennyolc embert hallgatott ki a hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben; a gyanú szerint az elkövetők vesztegetéssel részben az állami költségvetésből, részben európai uniós forrásból finanszírozott pályázatokkal kapcsolatban követtek el korrupciós bűncselekményeket – közölte a főügyészség csütörtökön az MTI-vel.

A földalapú támogatásokkal csalt a volt vezető és 117 társa.

A Fővárosi Főügyészség 2015 tavaszán emelt vádat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökhelyettese és 117 társa ellen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt – közölte a főügyészség. A Fővárosi Törvényszék 2020. év őszén kihirdetett elsőfokú ítéletével az MVH volt vezetőjét bűnösnek mondta ki bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettében, valamint befolyással üzérkedés bűntettében és hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla március 1-jén döntött, és jogerős ítéletével a 60-as éveiben járó, leromlott egészségi állapotú, volt MVH-s vezető börtönbüntetését 6 évre enyhítette, de az elsőfokú ítélet többi részét helyben hagyta