K-Monitor Adatbázis

Miután az MTVA kétszer sem volt hajlandó érdemi választ adni Ungár Péter LMP-s politikus kérdéseire, közvetlenül az orosz RT tévécsatornához fordultunk azzal a kérdéssel, vajon bérelnek-e stúdiót az MTVA-tól. Ungár ugyanis úgy értesült, hogy az RT már fenntart egy stúdiót Magyarországon, mégpedig a közmédia Kunigunda útján álló komplexumában.

Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást az ügyészség Kovács Béla jobbikos EP-képviselő kémkedési ügyében – értesült az Átlátszó. A gyanú szerint a politikus Oroszországgal tartott fenn megengedhetetlen kapcsolatot.

Nem mintha sok kérdés lett volna azzal kapcsolatban, ki lesz a befutó a Magyar Honvédség június végén meghirdetett újabb – öt hét alatt, magyar nyelven benyújtandó – helikopter-nagyjavítási tenderén, de a felek most már arra sem vették a fáradságot, hogy legalább egy közleményt kiadjanak róla – mint legutóbb. Az orosz állami Vertoljoti Rosszii nyerte a Honvédség 12 darab Mi-24-es harci helikopterének nagyjavítására kiírt, 70 millió eurós (nagyjából 21 milliárd forintos) pályázatot; a szerződést november 8-án írták alá.

Kulcselem lehet a paksi bővítés állami támogatása ügyében az Európai Bíróság előtt induló perben az a dokumentumcsomag, amely egy másik (a bővítési tender elmaradása miatti) eljárásban keletkezett az Orbán-kormány és az Európai Bizottság tárgyalásairól. Ha Ausztria keresete nyomán a bíróság felhasználja az iratokat, a magyar álláspont érvényesítése rendkívül nehézzé válhat.

A magyar kormány egy jogilag támadható, példátlan eljárásban vette rá az Európai Bizottságot, hogy az EU elfogadja a paksi bővítési üzlet tender nélküli odaítélését az orosz Roszatomnak – értesült a Népszava.

Minden biztonsági előírásnak, így a fukusimai erőmű-katasztrófa utáni szigorúbb szabályoknak is megfelelnek majd a paksi atomerőmű új blokkjai - ezt Kirill Komarov, a Roszatom nemzetközi üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese jelentette ki tegnap egy budapesti konferencián - igaz ezt adatokkal nem támasztotta alá.

A horvát kormány az ENSZ égisze alatt működő genfi választottbírósággal mondatta volna ki, hogy a Mol nyolc éve korrupcióval szerezte meg az INA irányítását, törvényellenesen foglalta el a cég vezetői szintjeit, majd „elsunnyogta” a szerződésben vállalt olajfinomító-fejlesztéseket. A magyar vállalat azonban minden pontban legyőzte a vádló államot – és ezzel a Hernádi Zsolt elleni összes bizonyíték megdőlt. A horvát félnek ráadásul meg kell térítenie azt az 5 milliárd forintot, amit a Mol ügyvédekre, szakértői véleményekre költött.

Az elmúlt évek offshore botrányait nézve talán nem is meglepő, hogy az ezekhez az országokhoz köthető cégek a legkockázatosabbak között vannak. Ukrajna azonban még ezeket az országokat is veri a felszámolási listákon, derül ki az Opten elemzéséből.

A genfi választottbíróság álláspontja szerint Zágráb nem tudta bizonyítani az Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében folytatott perben, hogy a vádlott kenőpénzt fogadott el a Moltól, a koronatanú nem volt hiteles, a bíróság pedig elfogultan ítélkezett – derült ki a Vecernji List című napilap által szombaton nyilvánosságra hozott genfi döntésből, amit az MTI szemlézett.

Magyar-portugál tőkealap indítását jelentette be a héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az alapba magyar részről beszállt az Exim, a Mol és az OTP. Az Index úgy tudja, hogy Orbán Viktor évtizedes barátja, egy hazájában vegyes megítélésű jobboldali politikus és annak fia a történet kulcsszereplői. A hivatalos közlemény szerint az alap leendő befektetései elsősorban az informatika és a smart industry területén valósulnak majd meg. Az alap által generált tőke 40 százalékát Magyarországon kell befektetni. A hazai legfelsőbb állami körök különös jordán, török, emírségi kapcsolatai után van tehát immár egy portugál vonal is.